Gén- vagy fogyasztómanipuláció?

Bár az ügy még nem zárult le, a Világkereskedelmi Szervezet a jelek szerint gazdasági, nem pedig tudományos természetűnek tartja az Európai Unió ellenkezését a génkezelt termékek importjával szemben. A tét Magyarországon is nagy.

Évi 300 millió dolláros bevételtől esnek el a genetikailag módosított (gm-) növények vetőmagját exportáló amerikai cégek, mert az Európai Unió megtiltotta egyes termékeik behozatalát. E magokból tavaly már 5,5 milliárd dollárnyi kelt el. Használatuk elfogadott a világ bő negyedében. Az ilyen magból kikelő haszonnövények termesztése gazdaságosabb, felszámolható velük az éhezés – hangsúlyozzák a mellettük érvelők.

Újszerűségük azonban sokakat óvatosságra int. E növényeket a génjeikig hatoló beavatkozással hozzák létre, ez pedig eddig nem ismert egészségügyi kockázatot rejthet az ilyen növényekből készült élelmiszerek fogyasztóinak. Bár máig nem bizonyosodott be, hogy a kockázat mögött valós veszély áll, tény, hogy jobb elejét venni a bajnak. Nem rendelhetők alá a gazdasági előnyöknek az egészségügyiek.

Hasonló megfontolásból az Európai Unió is csak szigorú vizsgálatok után engedélyezi az ilyen vetőmagok forgalmazását. Oka van annak, ha behozatalukat megtiltja. Épp csak az ok kérdéses – állítják az amerikai kukorica-vetőmag kitiltása ellen fellépők. A hivatalos indoklásban nagy méregtartalomról, azaz egészségügyi kockázatról van szó. A Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) panaszt tett gyártók szerint viszont álruhába bújtatott piacvédelemről. A WTO a napokban jelezte is: nem látja tudományosan megalapozottnak az adott vetőmag kitiltását, az EU lépését pedig a világkereskedelmi szabályok megsértésének tekinti. Az USA szerint Európa minden eszközt megragad, hogy minél későbbre tolja ki az akadályok felszámolását.

Holott koránt sincs egyértelmű ellenállás az EU-ban. Nem szigorodnak a gm-növényekkel kapcsolatos uniós szabályozások sem. Éppen csak fennakadt egy kukoricavetőmag-féleség a rostán. Közben azonban harminc másik forgalmazható egyes uniós országokban.

Magyarország eddig ellenállt a gm-növények beengedésének az egészségügyi kockázatok vagy más ok miatt. Hogy, hogy nem, éppen az EU–WTO vita kibontakozása idején tették közhírré, hogy egy rangos szakemberekből álló hazai kutatócsoport vizsgálatai is alátámasztották az EU adott gm-vetőmaggal (MON 810) kapcsolatos aggályait. Megállapításaikból arra következtethetünk, hogy azt a kukoricát, amelyet a kukoricamoly nem eszik meg, jobb, ha mi is otthagyjuk. Csapadékos időjárás esetén ebben a kukoricában több ezerszer annyi méreg lehet, mint a hagyományos permetezőszerekben. Ráadásul a moly- és ezek szerint emberrezisztens MON 810 mérge nehezen bomlik le a talajban, vagyis árthat a talajképző mikroorganizmusoknak.

A bejelentés időzítésén kívül más is érdekes. A fenti megállapításokat feltételes módban fogalmazták meg, ám azokra alapozva már annál határozottabban jelentették ki – az agrárminiszter tolmácsolása szerint –, hogy célszerű továbbra is távol tartani Magyarországtól az unióban már engedélyezett génmódosított kukoricafajtákat is.

Gráf József szerint a hagyományos vetőmagok termesztése egyébként is több hasznot hoz az országnak. Nem tudni, erre miből következtetett, de tudjuk, sokan élnek itt vetőmagtermesztésből. Azt is, hogy kevesebben lennének, ha ugyanazt a mennyiséget kisebb területen, olcsóbban elő lehetne állítani. Igaz, akkor olcsóbb lehetne a takarmány és az abból előállított hús is – ha már országos érdekről beszélünk.

Nagyon is rendjén van, ha az uniós s persze ezen belül a hazai termesztők is védik az érdekeiket. Ezt teszik a WTO-hoz fordult amerikai cégek is. A baj az, ha a növényi gének manipulálásáról beszélve a közvéleményt manipulálják. Vajon valóban az egészségünkről van szó, vagy csak egy piaci csatában vagyunk eszközök?