Humanitárius segítség
Valószínűleg ez lesz a kulcskifejezés: humanitárius segítség. Ami akkor is megilleti a palesztin lakosságot, ha a hatóság nem kap egy árva fillért sem, minthogy irányító szervét, a kormányt a terroristaként nyilvántartott Hamász adja. Hiába, hogy a miniszterelnök, Iszmail Hanije mérsékeltnek számít, annyira nem mérsékelt, hogy ne értene egyet szervezetének alapokmányával.
Az alapokmány pedig Izrael Államnak a létezéshez való jogát is tagadja. Vagyis amikor a Hamász-politikusok azt mondják, hogy ők csak a megszállt területeket akarják fölszabadítani, akkor mindazokat a területeket megszálltnak tekintik, amelyeken a mai Izrael működik. A gázai illetőségű Hanije abban is egyetért mozgalma többi vezetőjével, hogy Izrael (katonai és polgári) kivonulása a Gázai övezetből az ő erejüknek és Izrael gyengeségének a jele.
A Hamász tehát stratégiailag és taktikailag is szemben áll nemcsak Izraellel és a „békefolyamatban” közvetítő külhatalmakkal, hanem még a palesztin elnökkel, Mahmúd Abbásszal is. Először nyilván egymás között kell dűlőre jutniuk, azután lehetne sort keríteni a világ és a Hamász viszonyának tisztázására. És ez időbe fog kerülni.
Palesztinának persze addig is el kell valahogy vegetálnia. Azután, hogy a Palesztin Hatóságtól az anyagi juttatást az USA, az EU és Izrael is megvonta, két út kínálkozik: iszlamista keményvonalasok lépnek az adományozók helyére vagy a nyugatiak alakítják át a segélyezést. Utóbbira példa, hogy Izrael és az EU is sietett leszögezni: humanitárius segélyt továbbra is adnak. S valószínűleg Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter e heti közel-keleti látogatásának is egyik célja lesz a pénzek átcsatornázása. (SzH)
