Balkáni (dez)integráció
Miközben a világ Slobodan Miloević halálának okát találgatja, több, a jugoszláv utódállamok európai integrációja szempontjából fontos esemény várható az előttünk álló héten. Sulejman Tihić bosznia-hercegovinai elnök szerint napokon belül megszülethet az egyezség a többnemzetiségű állam alkotmányos berendezkedésének módosításáról. Ennek köszönhetően a három etnikai közösség által delegált háromtagú elnöki testület helyét egyetlen államfő és két alelnök venné át, ez növelné a szarajevói központi kormányzat súlyát és ezzel gyorsítaná a döntéshozatalt. Tihić bízik abban, hogy ennek köszönhetően még az idén aláírhatják az unióval a stabilitási és társulási egyezményt.
Eközben pénteken folytatódnak a Kosovo jövőjéről szóló tárgyalások. A belgrádi kormány és a nemzetközi ellenőrzés alatt álló tartomány albán nemzetiségű vezetése között továbbra is kibékíthetetlennek tűnő nézeteltérés van: a szerbek húsz évre befagyasztanák Kosovo státusát, míg az albánok teljes függetlenséget követelnek a tartománynak. A tét nem csak számukra hatalmas, hiszen ha Kosovo függetlenné válna, akkor valószínűleg a boszniai szerbek is hasonló követeléssel állnának elő, dugába döntve Szarajevó európai integrációs terveit.
Egyelőre tehát nehéz megmondani, hogy a Nyugat-Balkánon az integráció vagy éppen a további széttagolódás irányában haladnak-e a folyamatok. Kérdés az is, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából melyik lenne előnyösebb: ha mindenki kiválna mindenhonnan, és az-után majd az EU-ban találnának ismét egymásra – vagy ha legalább az egyben maradna a volt Jugoszláviából, ami még egyben van. (TG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.