Gyurcsány Ferenc-exkluzív: "Intenzív kormányzati startra készülök"

Megnyerték a választásokat, megkapta a felkérést kormányalakításra. Mi az első lépése?

A kormányalakítás másnapján másfél tucatnyi törvénytervezetet nyújtok be az Országgyűlésnek.

Hol készülnek ezek a tervezetek?

Az MSZP vezető politikusainak szűk köre és szakértőik végzik a munkát. A kormányzaton kívül. Ez nem kormányzati feladat, hanem egy kormányozni kívánó politikai erő feladata.

Néhány hónapja bejelentette, csak abban az esetben alakít kormányt, ha azt megelőzően politikai megállapodást írnak alá. Miért van erre szükség?

Erős és konkrét szakpolitikai támogatásra van szükségem. Intenzív és dinamikus kormányzati startra készülök. Intézkedéseink a kormányzati alrendszerek sokaságát fogják érinteni.

Melyeket?

Amit biztosan nem halogathatunk: át kell alakítani a központi igazgatást. A módszereket kipróbáltuk a GKM-ben, és 15 milliárd forintot takarítottunk meg. Megvizsgáltuk, hogyan lehet jelentős intézményi reformokat végrehajtani úgy, hogy a befogadó közeg se ellenségesen élje meg az intézkedéseket. A dolog működött, az elemzése zajlik. Elmondtuk már: tizenkét minisztérium lesz, különválik a tárcáknál a front-office és a back-office, elválik a szakmapolitikai stratégiaalkotás, megerősítjük a miniszteri kabinetek szerepét, míg a kodifikáció-előkészítés megmarad a hagyományos igazgatásban.

Milyen mélységig ásnának le?

A teljes háttérrendszerig, a regionális és megyei szervezetekig, a több mint háromtucatnyi kormányzati intézményig. Annyira mélyre, hogy lényegesen csökkenthető legyen az intézmények párhuzamos feladatainak száma.

Kiszámolták, hogy mindez milyen megtakarítással járhat?

Nem a megtakarítás a célunk, hanem a hatékonyság. Nem azt számolgatjuk, hogy mennyit tudunk levágni.

A megtakarítás egyáltalán nem cél? Ön mondta az imént, hogy a GKM-ben 15 milliárdot tudnak megspórolni...

A végén meglátjuk, mi mennyit hoz. A célfüggvény nem a költségvetési restrikció. A lényeg: le kell dolgozni a kulturális és teljesítményhátrány nagy részét, amelyet az igazgatás felhalmozott. Hogy a végén a rendszer kevesebbe is fog kerülni, az járulékos hozadék. De nem a létszám miatt. Teljes tévedés leépítésektől várni az eredményeket.

Pedig azt gondoltuk, a törvénycsomag az államháztartási hiány lefaragását is szolgálja. Tévedtünk?

Mit akarunk lefaragni? Az államháztartási hiány, köszöni szépen, jól van.

Az államháztartási hiány márciusban várhatóan megközelíti az éves előirányzat felét.

Az első negyed- vagy fél év az elmúlt három évben mindig magas hiányt hozott. Ebben nincs semmi új, az év végére minden alkalommal beállt az egyensúly. Így lesz az idén is, még akkor is, ha a március végi, várhatóan 45 százalékos hiányt egyesek dramatizálni akarják. Március közepén azt tudom mondani, az államháztartási hiány a költségvetési törvényben meghatározottak szerint alakul. Azon leszek, hogy ez így is maradjon. Ha úgy látom, a költségvetés veszélybe került, akkor lépéseket javaslok. Most nincs ilyen veszély.

Áfaemelés nem lesz?

Miért lenne?

A pénzügyminiszter korábban nem zárta ki a lehetőséget.

Nem készülnek ilyen tervek.

Háttérbeszélgetéseken is elismerik kormánypárti politikusok, hogy történhetnek lépések.

Nem tudok ilyen beszélgetésekről. A koalíció öt évre elfogadta az adótörvényeket, jól lehet tudni, merre akarunk továbbmenni. Meglepne, ha mást hallanának kormánypárti politikusoktól.

Az adótörvényekben jó kompromisszumot kötöttek? Első lépésnek az áfacsökkentést választották, ez leginkább a kereskedőket segítette.

Várható volt, hogy a csökkenés hasznát nem engedi át mindenki azonnal a fogyasztóknak. De ezt előbb-utóbb kikényszeríti a verseny. A versenyt a nagyok diktálják, amelyek átadták ezt a hasznot.

A legfrissebb inflációs adat 2,5 százalékos. Ez több a vártnál.

De milyen jó, hogy csak 2,5 százalékos!

De milyen jó lenne, ha csak 2,3 százalékos lenne!

Hogy a verseny mekkora késleltetéssel érvényesíti a hatását, azt csak a jóisten és a kereskedők tudnák megmondani.

Többször mondta, nem szereti a reform kifejezést. Megszerette már?

A szót nem szeretem, a reformokat igen. Annyit mondhatok: attól függetlenül, lesz-e koalíciós kényszer vagy sem, tárgyalást fogok kezdeményezni valamennyi parlamenti párttal. Javaslatot akarok tenni a kétharmados törvények széles körének a módosítására.

Nemzeti kiegyezés lesz?

Megállapodási kényszer van. A kétharmados törvények azért születtek, hogy a fiatal demokráciában a többségi hatalom ne tudjon kifarolni a megkötött kompromisszumokból. Ma ezek komoly akadályt képeznek az ország kormányozhatóságára és a reformokra nézve. Legyek ellenzékben vagy kormányon, egyformán gondolom: muszáj megállapodni a kétharmados törvényekről.

Tehát ha a Fidesz nyer, az MSZP akkor is partner lesz?

Az olyan reformokért, amelyek nem öncélúak, igen. De a Fidesz nem nyer.

A gazdasági szereplők szervezetei megfogalmazták elvárásaikat. Tudják és akarják teljesíteni ezeket?

Vegyük az MGYOSZ nyolc pontját. A közigazgatás átalakításáról beszéltem. A szolgáltatásvásárló egészségügynél a magántőke bevonása nem kérdés. A programunknak ugyanakkor nincs privát vagy állami szektorpreferenciája. A II. NFT rendben van, a foglalkoztatás bővítését kiemelten kezeljük. A kutatás-fejlesztés támogatása kapcsán tudni kell: Magyarországon a központi költségvetésből GDP-arányosan annyit fordítunk k+f-re, mint Ausztria és Olaszország. Mennyit tesz hozzá ehhez a magánszektor? Ausztriában és Olaszországban az állami támogatás kétszeresét, nálunk kevesebb mint a felét.

Mi lesz a béreket terhelő adókkal, járulékokkal?

Alacsonyabb közteher csak Szlovákiában van a régióban. Ezért olyan a szociális biztonság Szlovákiában, amilyen. Nagyon határozottan azt mondom: nem. Magyarországnak nem a bérterhekkel kell versenyképesnek lennie. Hanem innovációval, nyitottsággal, munkaszervezéssel. Ma nem lehet kisebb teherrel működtetni a szociális rendszert, mert ránk omlik. Vegyük tovább az MGYOSZ-javaslatokat: a szakképzést megcsináltuk, közösen az MKIK-val, a politikai konszenzusról volt szó. Összességében: nagy vitánk nincs a gazdasági szereplőkkel. A probléma az, hogy négy parlamenti párt közül három elfogadja a piacot, a magántulajdont és a versenyt, egy meg nem. A Fidesznek a magántulajdonnal szemben averziói vannak. Egyetlen privatizációt sem támogatott...

Saját kormányzati időszakában a Fidesz is magánosított.

Az négy éve volt. A Fidesz elnökének politikailag értelmezhető kijelentései miről szólnak? Idézek Orbán Viktortól: „A verseny nagyon jó a természetben, de előhozza az emberek legrosszabb tulajdonságait.” Hogyan lehet ezt értelmezni?

A szó fontosabb, mint a tett?

Mindegy, hogy mit mondunk?! Akkor interjút sem kell adni! Határozottan piac- és versenyellenes kijelentések hangzanak el. Lehet ezt félvállról venni, de akik ezt teszik, hozzájárulnak, hogy minden zavaros. Ebben önöknek is nagy a felelősségük. Ezt mondtam az MKIK-ban is: olyan nincs, hogy mindenki programjával egyetértek.

Azt várja a gazdasági szereplőktől, hogy álljanak ön mellé?

Nem. Azt várom, hogy beszéljenek világosan. Mondjanak igent vagy nemet. Bátor politikát követelnek tőlem, miközben titkolják, mit képviselnek. Nem az a kérdés, hogy MSZP vagy Fidesz. Az a kérdés, melyik gazdaságpolitika.

Önök sosem arról beszélnek, hogy 2010-ben bevezethetjük az eurót. Ehelyett azt hangsúlyozzák, hogy 2008-ra megteremtjük az euróbevezetés feltételeit. Miért?

Ez olyan kérdés, amelyről népszavazást kell kiírni. Meg kell kérdeznünk az embereket, akarják ezt, vagy nem.

A körbetartozások kapcsán konkrét lépéseket ígértek.

A következő ülésén tárgyal erről a kormány. Az előterjesztés értelmében úgy módosul a közbeszerzési törvény, hogy az eljárások lefolytatásánál előnyben részesülhessenek a hazai vállalkozások. Kötelezően nyilvánosak lesznek a nagy összegű állami kifizetések. Ezzel a projektben teljesítő beszállítókat védjük. És lesz olyan garanciakeret is, amely a faktoráló cégeknek nyújtott készfizető kezességgel könnyíti meg, hogy a kis- és középvállalkozások mielőbb hozzájussanak kinnlevőségeikhez.

Azzal kezdtük, hogy önök megnyerték a választásokat. Induljunk ki az ellenkezőjéből is. Vesztettek. Mi történik az MSZP-ben?

Odaállok a kongresszus elé. Megnézzük, mi az, amit jól csináltam, és mi az, amit rosszul. Nem bújok el a felelősség elől, elemzem a történteket, s azt mondom: döntsenek rólam és a pártról is.

Gazdag fantáziájú politológusok elképzelhetőnek tartják, hogy ha a Fidesz veszít, Orbán Viktornak vége, ha az MSZP, szakad a párt.

Ez több mint butaság. Nincs repedés a pártban. Az MSZP érdekcsoportok mentén szerveződött, de ez a múlt. Megtanultam 2004 közepe után, hogyan kell nyugalmat teremteni a kormányzásban, 2005 nyarán, a következő kongresszuson pedig azt is, hogyan lehet egy tagolt pártban okosan rendet teremteni.

Elégedett a teljesítményével?

A lehetőséget, amelyet ez a másfél év kínált számomra, jól kihasználtam. Egyébként csak a Teremtő tökéletes. Utána sokáig szünet, majd jövünk mi, halandó emberek.

Gyurcsány Ferenc 45 éves. Pápán született. Pécsen szerzett közgazdaság-tudományi egyetemi, azt megelőzően pedig tanári diplomát. 2004. szeptember 29-től a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Politikai pályafutásának első állomása a pécsi városi KISZ-bizottsági titkári poszt. 1988–89-ben a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, utána Demisz-alelnök. A rendszerváltást követően a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. Budapest munkatársa, 1992-től az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. Budapest igazgatója. 1992–2002 között az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Budapest vezérigazgatója, 2002. május 28. és 2003. május 10. között az Altus felügyelőbizottságának a tagja. A politikai életben 2002-ben tűnik fel ismét, a kampányban a miniszterelnök-jelölt tanácsadója, majd 2003-ig stratégiai főtanácsadója. 2003-ban beválasztják az MSZP országos választmányába, az év májusában a miniszterelnök megbízza a sporttárca vezetésével.