Hogyan lehet csökkenteni a vállalati körbetartozásokat?

Katasztrofális helyzet
Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója
„Örülünk, hogy végre kormányzati szinten is születnek javaslatok a körbetartozás ügyének megoldására, de ebből nem lesz egyhamar hatályos jogszabály. A legjobb esetben is csak a választások után, a nyár közepén jelenhet meg a kérdés orvoslását szolgáló törvénymódosítás, hiszen időbe telik, amíg a választások után feláll és dolgozni kezd az új parlament. Pedig most már szinte katasztrofális a helyzet, azonnali orvoslást kell találni, különben csődök sora következik. A legfrissebb felméréseink azt mutatják, hogy az eget veri a körbetartozások összege. Az ÉVOSZ már decemberben elküldte a javaslatait az illetékes fórumokhoz, tehát a szakma már régen letette a megoldást jelentő tervezetet, ám mégsem vonnak be minket a munkákba. Pedig sokkal célravezetőbb lenne, ha együttesen próbálnánk végre pontot tenni a körbetartozások ügyére.”

Nehéz a tisztánlátás
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke
„Természetesen örülünk, hogy kormányzati szinten is születnek javaslatok a lánctartozások letörésére. De szerintünk nem itt kellene kezdeni a probléma megoldását. Mindenekelőtt fel kellene egyszer végre göngyölíteni, hogy mik ennek a jelenségnek a valódi okai. Senki nem készített pontos kimutatást, hogy ki kinek mennyivel tartozik, így nehéz a tisztánlátás. Az érintett cégeknek pontosan fel kellene tárniuk, miért nem jutottak az őket megillető pénzhez. Mert az okok között az is lehet például, hogy rosszul szerződött a vállalkozó, vagy nem azt az anyagot építette be, amit kellett volna. A tapasztalataink szerint elsősorban a projektcégekkel van baj, amelyek felveszik a banktól a hitelt, aztán a munkát fél áron adják át a vállalkozónak. Az adminisztrációs intézkedések, újabb és újabb nyilvántartások nem szüntetik meg a bajokat.”

A faktoring segíthet
Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke
„A kereskedőket és a vendéglátósokat nem érinti közvetlenül a körbetartozás, hiszen alapvetően készpénzes rendszerben működnek, de beszállítóként ők is a saját bőrükön érzik a késedelmes fizetés kedvezőtlen hatásait. Hiszen ha a megrendelőjük nem kapja meg a pénzét, ő sem fog időben fizetni. Egyre sűrűbben fordulnak hozzánk ilyen ügyekben tanácsot kérve a vállalkozóink. A bizalmatlanság az egész gazdaságra nézve káros, ugyanis gyakran tapasztalható, hogy a kisebb vállalkozások visszafogják a forgalmukat, ha látják, hogy a megrendelő monstrum cégnél akadozik a fizetési hajlandóság. Ezért is jó lenne, ha végre sikerülne felszámolni ezt a folyamatot. Meglátásunk szerint egy jól működő faktoringprogram oldhatná meg ezeket a problémákat. A likviditási nehézséggel küzdő adós helyett a faktoringcég egyenlítené ki a számlát.”

Szakmai irányárak
Antoni Péter, a Raab Karcher Tüzép Rt. vezérigazgatója
„Sokat segítene a kérdés megoldásában, ha szakmai konszenzussal irányárakat alakítanának ki, amely alatt egy adott munkát nem szabad elvállalni. Ma ugyanis az a legfőbb baj, hogy sokan áron alul tesznek ajánlatot. Így szinte kódolva van, hogy vagy a minőség nem lesz megfelelő, vagy az alvállalkozókat nem fizetik ki. Utóbbiaknak információt kellene kapniuk arról, hogy a fővállalkozó mekkora hitelt vett fel a banktól, ebből ugyanis jól látszik, reális áron tett-e ajánlatot a kivitelezésre, s az is kiderülhet, hogy az alvállalkozók az építkezés milyen fázisában juthatnak a pénzükhöz. A garanciáknak alulról felfelé is működniük kellene, hogy aki elvégzett egy munkát, biztosan megkapja annak az ellenértékét. Jó lenne, ha az ilyen ügyekben induló bírósági eljárások nem húzódnának évekig, mert ez szinte ösztönöz bizonyos cégeket a visszaélésre.”

Megindul a spirál
Kassai Róbert, az Iposz alelnöke
„Minden lépést örömmel fogadunk, ami a helyzet megoldásában segít. Nem kicsi a tét, a körbetartozások értéke a jelenlegi becslések szerint 100 és 700 milliárd között mozog. A kisvállalkozókat mindez különösen rosszul érinti; megindul a spirál: ha nem kapják meg a munkájukért a pénzüket, nem tudják a hiteleiket törleszteni, felkerülnek a banki adóslistára, így viszont hosszú ideig nem jutnak újabb hitelhez, s a fejlesztésekről is lemondhatnak, végül megindul a csődeljárás. Az Iposz tárgyalásokat kezdeményezett a bankszövetséggel: szeretnénk elérni, hogy a BAR-listán az adós cég neve mellett szerepeljen az is, miért nem tudott fizetni, s más elbánásban részesüljön az, aki saját hibáján kívül marad adós. Az adóhivatalhoz pedig azzal a javaslattal fordultunk, hogy ilyen esetekben büntetőkamat nélkül lehessen haladékot kérni.”