Hozhat-e kedvező változásokat a módosított csődtörvény?

Gosztonyi Ádám, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője
Környezeti kockázatok
„Az új szabályok nem hoznak lényeges változást a felszámolás környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseiben. Ebből a szempontból talán a gazdasági szervezetek vezetőinek felelőssége emelhető ki, hiszen a környezeti terhekre óhatatlanul kihat, hogy miképpen működtetik a céget. Már megkezdődött egy új csődtörvény kidolgozása, amelyben a környezetvédelmi tárca is közreműködik, remélhetőleg ebben a szabályozásban sikerül érvényre juttatni azokat a garanciákat, amelyek csökkenthetik a felszámolás során maradt környezeti károkat. Az ilyen irányú felelősségbiztosítást, illetve céltartalékképzést már több ízben szorgalmazta a tárca, törekvése azonban mindeddig hiábavaló volt. Most talán hatékony támogatást nyújt ehhez az az uniós irányelv is, amely 2007 áprilisától bevezetné a környezeti kockázatok megelőzését szolgáló pénzügyi biztosítékok rendszerének kialakítását.”

Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének Főtitkára
Biztató üzenet
„A vezetői felelősség tekintetében remélhetőleg igen. Manapság ugyanis alig akad olyan cég, amelyik ne dolgozna kölcsönforrásból. A mi szakmánkban pedig a nyersanyagbeszerzést, a -felvásárlást, a -feldolgozást, a -készletezést az -értékesítést 90 százalékban kölcsönforrásból finanszírozzuk. Így különösen nagy jelentőségük van nálunk a hiteleknek és a vállalkozások hiteles működésének. Ezért üdvözöltük az új felelősségi szabályokat, azt a követelményt, hogy az ügyvezetésnek a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztétől a hitelezői érdekek elsődlegességére figyelemmel kell működtetnie a céget. E szabály gyakorlatát ugyan nehéz előre látni, de az üzenete biztató. Amit fájlalunk, hogy a pénzintézetek felelősségéről a módosítás nem szól. Remélhetőleg a készülő új törvényből nem marad ki, hiszen közismert: egy bank voltaképpen akkor juttathatja csődbe a céget, amikor akarja.”

Petrik Béla, az OTP Faktoring Rt. szakmai üzletági igazgatója
Zálogjogi bizonytalanság
„A módosítás sok kedvező megoldást hozott. Amennyiben azonban a zálogjog felszámoláson belüli helyzetét nem sikerül jól, az európai szabályozással összhangban álló módon szabályozni – így például a zálogjog korlátozott érvényesíthetősége sérti a bázeli alapelveket –, úgy versenyhátrányba hozza a magyarországi hitelezőket. A költségek körének és mértékének továbbra is pontatlan meghatározása például jelentős bizonytalanságot okoz a zálogjogosultak számára. Ha ezek a költségek törvényi korlátok között tarthatók lennének, úgy a hitelezői igények jelenleg tragikusan alacsony kielégítési mértéke számottevően javulhatna. A levonható költségeket az 50 százalékon belül ezért tovább kellene korlátozni az egyes költségnemek tekintetében felső határ megállapításával. Így például a környezeti terhek kivételével felmerülő költségek nem haladhatnák meg mondjuk a nettó bevétel öt százalékát.”

Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke
Az állam is hátrányban
„Sajnos a csődtörvényt csak tovább foltozták a múlt év végén elfogadott módosításokkal. Hiába várnak majd a pénzükre például a szállítók, de az állam is hátrányba kerülhet a mostani szabályozáshoz képest. Továbbra sem megoldott az, hogy a még kezdődő vagy a várható fizetésképtelenség esetén az adós kérhesse a csődeljárást, csak akkor, amikor már semmiféle mozgástere, de vagyona sincs. Félő, hogy a vezetői felelősségre vonás sem érvényesülhet. Ezért ugyanis két perben kell fellépnie a felszámolónak, illetve a hitelezőnek. A jelenlegi magyar bírósági gyakorlat alapján ez éveket jelent, nem beszélve ezen eljárások költségeiről. A módosítással az egyszerűsített eljárások száma várhatóan tovább növekszik majd. A vagyonnal rendelkező ügyeknél a zálogjogos hitelezők kielégítését követően más költségekre már nem marad fedezet.”

Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetője
Kevesebb felszámolás
„Feltételezhetően csökken majd a felszámolási kérelmek és az elrendelt felszámolások száma is. A mai szabályokkal szemben ugyanis csak akkor lehet majd eredményesen felszámolást kezdeményezni, ha az adós a bíróság felszólítására 15 napon belül nem válaszol. Várhatóan problémát okoz viszont a bíróságoknak, hogy kezdeményezheti-e a hitelező a felszámolást akkor, ha az adós a bejegyzett székhelyen nem található, és a felszólítás »ismeretlen helyen tartózkodik« vagy »ismeretlen helyre költözött« jelzéssel érkezik vissza a hitelezőhöz. Az új szabályozás erre az esetre nem ad választ. Sajnos a törvény nem ad lehetőséget az adósnak arra, hogy ha tartozásait nem tudja kiegyenlíteni, úgy maga kezdeményezze a felszámolást. Gondot jelenthet a gyakorlatban a vezetői felelősség szabályainak érvényesülése. Az idevágó szabályok bonyolultak és elhúzódó eljárást eredményeznek.”