Hullámvasúton
Ami a makrogazdasági fundamentumokat illeti, elég elkeserítő a helyzet: az utóbbi esztendőket tekintve messze a legroszszabb évkezdetét produkálja a költségvetés, a számokból aggasztó kép rajzolódik ki. Az adatokból egyértelműen látszik a választási költekezés. Lapunk költségvetési szakírójának számításai szerint az első negyedévben – az egyszeri hatásokat kiszűrve – az éves hiány 55 százaléka teljesülhet. Elég meredek ez a lejtő, erős kézifék kell a választások után, hogy megálljunk. A lapunkban megnyilatkozó pártvezérek mindenesetre furcsa megoldásokat kínálnak fel erre vonatkozóan. Orbán Viktor előtte még lökne egyet a gazdaság szekerén járulékcsökkentés formájában, Gyurcsány Ferenc pedig már egy (tökéletesen értelmetlen és 2008-ban szinte biztosan teljesen időszerűtlen) népszavazáson töri fejét az euróbevezetést illetően.
Konkrétumok híján a kutatók többnyire azt hangoztatják, hogy a választások után kiigazítás jön, mert más nem jöhet. A gazdaságpolitikai fordulat törvényszerű, mert ezt még politikai akarat híján is kikényszeríti a piac és az Európai Unió – véli például az Ecostat, amelynek szakértői ezzel együtt biztosak benne, hogy megvan a politikai akarat is.
Említsük meg azt is, hogy az építőipar jól kezdte az idei évet. Januárban a termelés 0,3 százalékkal haladta meg a decemberi szintet, az éves bővülés 14,1 százalékos volt. Bár elbizonytalanító tényezők akadnak jócskán, a rendelésállományi adatok a konjunktúra folytatását ígérik. (MI)







