Kegyvesztetté válik Szlovákia?

Váratlan következményekkel járt a szlovák kormány politikailag kétségkívül korrekt döntése, amely szerint a június 17-ére előre hozott választásokig felfüggeszti a privatizációt. Számos település jelezte, hogy már tető alá hozott beruházások is meghiúsulhatnak, mi több, a lépés nyomán egyes külföldi vállalatok akár meglévő termelési egységeik más országba telepítését is fontolóra vehetik. A külföldi működő tőke beáramlása már tavaly drasztikusan, 35 százalékkal csökkent 2004-hez képest; 2005-ben az északi szomszéd Csehország nem kevesebb, mint 17-szer több külföldi tőkét vonzott. Elemzők a visszaesést részben a privatizáció lelassulásával, részben Pavol Rusko gazdasági miniszter leváltásával magyarázzák. Mindkét tényező azt jelzi, hogy Szlovákiában még mindig létfontosságú az állam bábáskodása a nagy üzletek létrejöttéhez.

A szlovák befektetésösztönzési elszántság megingását először a Hankook-ügy jelezte látványosan: tavaly októberben a dél-koreai gumiabroncsgyártó azért választotta Szlovákia helyett Magyarországot félmilliárd eurós beruházása színhelyéül, mert Pozsony túlságosan nagylelkűnek találta a cégnek korábban Rusko által ajánlott támogatást. Az augusztusban személyes pénzügyei miatt leváltott Rusko novemberben már arról beszélt, hogy a nagybefektetők sorra elkerülik Szlovákiát: a Hankook mellett a Lengyelországot választó német MAN teherautó-gyártót és a Magyarországgal megállapodott Bridgestone gumiabroncsgyártót említette. Hivatali ideje alatt viszont nyolc nagyvállalat telepedett meg az országban: a Kia Motors, a Getrag Ford, a SkyMedia, a Continental, a Visteon, a Johnson Controls, a Sitem és a CRW, összesen 30 ezer munkahelyet teremtve.

Ruskóval ellentétben azonban még a kormány sem tartja ezen beruházások mindegyikét sikertörténetnek. Pozsony a leváltott miniszter által a Kiának tett költséges kötelezettségvállalások és ígéretek egy részét megszegte, s ez nyilván nem jelent jó pontot a Szlovákiába készülő külföldi cégek szemében. A Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) vezetőjét pedig a múlt év végén azért váltották le, mert a vád szerint több tízmillió koronás kárt okozott az államnak a svájci SkyMedia CD- és DVD-gyártó üzemének felépítéséhez kapcsolódó támogatási szerződés megkötésekor. Abba ugyanis nem került bele, hogy a cégnek kell fedeznie az üzemhez vezető út megépítésének költségeit. A SARIO új vezetője azután meglepő nyilatkozatokat tett: szerinte jelenleg nincs olyan szervezet az országban, amely segítséget tudna adni a lehetséges befektetőknek a megfelelő helyszín kiválasztásában. „Nincsenek információink az egyes régiókról. Nem tudjuk, mi folyik a városokban és falvakban, és hogy mit ajánlhatunk a befektetőknek” – mondta Milan Juraska, aki már a sokadik irányítója az ügynökségnek.

A befektetőket elbizonytalanító kormányzati jelzésektől függetlenül is hamarosan kifulladhat azonban a szlovákiai tőkebeáramlás – vélik elemzők. Arra figyelmeztetnek, hogy az ország akár már öt év múlva elveszítheti az olcsó munkaerőre épülő vonzerejét. Márpedig az évek óta kimagasló, tavaly hatszázalékos GDP-bővülési ütem elsősorban az exportra termelő, alacsony képzettségű munkaerőt alkalmazó összeszerelő üzemeknek köszönhető. A feltételek – legyen szó akár a bérköltségekről, akár az állami támogatásokról – megváltozása nemcsak az új befektetők távolmaradását, de a meglévők elvesztését is eredményezheti.

Ezt pedig Szlovákia nem engedheti meg magának. Az országban a külföldi befektetők által teremtett, rosszul fizetett állások ellenére is 11,7 (más számítások szerint 16,2) százalékos a munkanélküliség. Az átlag ráadásul hatalmas régiós különbségeket fed: a beruházások oroszlánrészét vonzó pozsonyi körzetben az állástalanok aránya mindössze 2,8, Besztercebánya környékén viszont 18,6 százalék. Utóbbi térségben nyilván különös jelentősége van, ha egy külföldi befektető új állásokkal kecsegtet; egy olasz elektrotechnikai cég mintegy kétszázat ígért. A rimaszombati önkormányzat most azonban arra figyelmeztetett, hogy a privatizáció felfüggesztése (amely az állami földterületek eladására is kiterjed) nemcsak elhalaszthatja, de meg is hiúsíthatja a tervezett beruházást.