Kimegy-e a biztosíték?

n Az uniós elvárásoknak megfelelően 2003 elejétől kezdődhetett meg Magyarországon a magyar villamosenergia-piac liberalizációja, a várakozásokkal ellentétben azonban a kedvező hatások nem jelentkeztek olyan mértékben, ahogyan azt a szakértők remélték. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 márciusában indította el ágazati vizsgálatát annak érdekében, hogy feltárja és elemezze a szektorban a piacnyitás óta zajló folyamatokat, és szükség esetén előkészítse a versenyfelügyeleti eljárásokat.

A GVH szerint a verseny összefér az ellátásbiztonság oly sokszor emlegetett és kétségkívül fontos szempontjával. A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ún. kettős modell, vagyis a közüzemi és a versenypiaci szegmens egymás mellett élése versenypolitikai szempontból tarthatatlan. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a versenypiaci kereskedők nem egymással versenyeznek a likvid piacon, hanem a közüzemi kereskedővel vagy szolgáltatóval. Nem a versenypiac hat a közüzemi piacra, hanem fordítva. A modell alkalmas volt ugyan arra, hogy a szektorban fokozatosan megjelenhessen a verseny, de mára világossá vált, hogy a 2001-es törvény zsákutcát eredményezett.

A valódi verseny kialakulásának másik kerékkötője a hosszú távú megállapodások (HTM-ek) meglévő rendszere, vagyis az, hogy a hazai termelő- és határkeresztező kapacitások mintegy 90 százaléka egy piaci szereplőhöz, a közüzemi nagykereskedőhöz, az MVM Zrt.-hez kötődnek. A GVH versenyfelügyeleti eljárás indítását helyezte kilátásba annak megvizsgálására, hogy a HTM-ek rendszere megfelel-e a közösségi és magyar versenyjogi szabályoknak. Gyanúja szerint ugyanis piaclezáráshoz vezethetnek, indokolatlanul emelik az árakat, korlátozzák a fogyasztókat a szabad szolgáltatóváltásban, és akadályozzák a potenciális nagykereskedőket a piacra lépésben.

A verseny potenciálisan másik fontos forrása az import, amely az infrastruktúra, illetve az ehhez való hozzáférés jelenlegi keretei miatt korlátozottan képes betölteni e szerepét. A tapasztalatok fényében az áramvásárlási aukciók rendszere további finomítást igényel. A GVH – kapacitásától függően – versenyfelügyeleti eljárásban tartja célszerűnek megvizsgálni többek között azt is, hogy történt-e diszkrimináció a szolgáltatóknál a tekintetben, hogy a saját tulajdonosi körbe tartozó kereskedők esetén rövidebb határidővel kiengedték a feljogosított fogyasztókat a szabad piacra, mint akkor, ha azok független kereskedőhöz kívántak kilépni.

Arra a kérdésre, hogy a teljes piacnyitás, valamint további versenyélénkítő intézkedések eredményeként csökkennek-e a jövőben a fogyasztói árak, nem adható korrekt válasz. A jelenlegi rendszerben nincs olyan piaci mechanizmus, amely biztosítaná, hogy a költségcsökkenés az árak mérséklődését is eredményezze. Az új modellnek tartalmaznia kell ezt az elvet. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a magyarországi árak alakulását jelentős mértékben meghatározza az alap-energiahordozók világpiaci ára, amely az ország számára adottság.

A versenyhivatali jelentés tervezetét a GVH ezen a héten vitatta meg az érintett vállalkozásokkal, szervezetekkel, a végleges vizsgálati jelentés közzététele pedig – a pontosítások után – március végén várható. A legfontosabb kérdésekben, köztük abban, hogy a versenyhatóságnál „kimegy-e a biztosíték”, vagyis indít-e versenyfelügyeleti eljárásokat a szektor zavarainak elhárítása érdekében, majdnem biztos, hogy a most közzétett és megvitatott anyaghoz képest nem lesznek pálfordulások.

(A szerző jogász, a GVH munkatársa)

a hozzá fűzött reményeket. Dán Judit-->