Nukleáris megosztottság

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt egyre nehezebbnek tűnik az elvi szinten mindenki által óhajtott egységes energiapolitika kialakítása az EU-ban. Abban egyetértenek a tagállamok, hogy az ellátás biztonsága csak az együttműködés erősítésével teremthető meg; ez a csúcson megvitatandó bizottsági javaslat szerint többek között a legfontosabb szállítókkal szembeni közös fellépést, az energiacélú kutatás-fejlesztést erősítését vagy a nemzeti energiaellátó rendszerek összekapcsolódásának javítását jelentené. Több tagállam nemtetszését is kiváltotta viszont, hogy a tervezet kevés figyelmet szentel a megújuló erőforrásoknak.Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter szerint a bizottsági papír egyoldalúan összpontosít az energiaellátás biztonságára, holott az olyan célkitűzéseknek, mint a globális felmelegedés megállítása, hasonló súllyal kellene latba esniük. 2002 és 2006 között az EU 1,23 milliárd eurót költött nukleáris kutatásokra, ez a megújuló energiára fordított összeg két és félszerese – mutatott rá Gabriel, hozzátéve, hogy a 25 tagállam közül 17 nem működtet atomerőműveket. A Föld Barátai nevű civil szervezet arra az aránytalanságra is felhívta a figyelmet, hogy míg a 7. kutatási keretprogram között alig hárommilliárd euró elköltését irányozza elő az energia területén összesen, addig nukleáris kutatásokra az Euratom program keretében több mint 4,7 milliárd jutna. Az unión belüli ellentétek a G8 energiaügyi minisztereinek múlt heti találkozóján is felszínre kerültek. Az egységes fellépés kudarca jelzi, hogy a prioritások összehangolása nélkül azok a célok is bajosan érhetők el, amelyekben mindenki egyetért. (BÁ)