Orbán Viktor-exkluzív: Hét százalékos növekedéssel nem is lennék elégedett

- Megnyerték a választásokat. Mi az első lépése?

- Az új miniszterelnöknek már az első napon konzultálnia kell a jegybank elnökével, és nemzetközi szakértők bevonásával létre kell hoznia egy testületet, amely gyorsjelentést készít a magyar gazdaság valós helyzetéről. Magához kell kéretnie Matolcsy György gazdasági csúcsminisztert, és meg kell kérdeznie tőle, képesek vagyunk-e július 1-jei határidővel csökkenteni a társadalombiztosítási járulékot 29-ről 19 százalékra.

- Matolcsy György lenne a gazdasági miniszter?

- A Fidesz eddig sem pozíciókat, hanem munkát osztott. De abban bízom, hogy Matolcsy György igennel válaszol majd.

- Ha törik, ha szakad, csökkentik a tb-járulékot?

- A magyar gazdaság infarktus közeli állapotban van. A járulékcsökkentés az a szívgyógyszer, amely segít elkerülni az infarktust.

- Függetlenül attól, milyen állapotban lesz a költségvetés az átadás-átvételkor?

- Ez az arkhimédészi pont a programunkban, ettől nem tágítunk.

- Miből telik rá?

- A járulékcsökkentés nem visz, hanem hoz. Nem kiadásokat, hanem bevételeket generál, már az első fél évben is.

- A közgazdasági konszenzus szerint rövid távon ez képtelenség.

- A mi közgazdászaink abban értenek egyet, hogy ami egyszer sikerült, sikerülhet másodszor is. Kormányzásunk idején hat százalékpontos járulékcsökkentéssel másfél év alatt 150 ezer új munkahelyet hoztunk létre.
- Ennek a lépésnek volt ellentételezése.

- Valóban, komplex csomag részeként döntöttünk a járulékcsökkentésről.

- Most is lesz csomag?

- Nem, viszont vannak indítványaink a luxuskormányzás fölszámolásáról, amely az összes felesleges állami kiadást visszafogja.

- Ez mennyit hozhat?

- Ez már tényleg függ a valós állapotoktól is, amit csak később fogunk látni. A fő a biztonságos váltás. Erre több forgatókönyvet is kidolgozott Navracsics Tibor munkacsoportja, van nyolc és van tizenkét minisztériumra vonatkozó terv.

- Milyen mélyre akarnak leásni?

- Radikálisan át kell alakítani a közép- és a felső szintet is: kevesebb minisztérium, kevesebb országos hatáskörű szerv, kevesebb háttérintézmény.

- Kiszámolták, mindez milyen léptékű elbocsátásokkal járna?

- Nem. Azt számoltuk ki, mennyi jogszabályt kell átalakítani. Ha ugyanannyi jogszabály marad hatályban, amennyi van, csak kevesebb bürokrata dolgozik, még rosszabb lesz a helyzet. Ha kevesebb a jogszabály, a fölösleges bürokratikus eljárás, akkor lehet mérsékelni az államigazgatásban dolgozók számát.

- A tb-járulék után mi jön?

- További adómérséklések is szerepelnek a terveinkben. Hozzá akarunk nyúlni az szja-hoz is, de az időpont nem lehet korábbi 2007 januárjánál.

- Az iparűzési adóval mit kezdenek?

- Szabadulni szeretnénk tőle. Csakhogy az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerülnének nélküle.

- Mi a megoldás?

- Az önkormányzatokkal meg kell állapodni arról, milyen állami feladatokat nem kívánnak ellátni. Vannak ilyenek: az egészségügyben, az oktatásban. Ha az önkormányzatok hajlandóak ezekről lemondani, az államnak át kell vállalnia őket, és máris kevesebb a kiadási kötelezettség az önkormányzatok oldalán.
- Sokak szerint eleve túl sok önkormányzat van.

- Nincs sok önkormányzat. Biztos, hogy kevesebb főállású alkalmazott, kevesebb főállású polgármester és még kevesebb önkormányzati képviselő kell. De a legkisebb falu is közösség, amelyet ugyanolyan jogúnak kell tekinteni, mint a fővárost.

- Számolják, hány száz milliárdba kerülhet ígéreteik végrehajtása?

- Meglep, amit kérdeznek. Nem látok ígéretet, amely extra kiadásokkal járna, és ne lenne meg a bevételi lába.

- Melyek ezek a lábak?

- Az állami kiadások csökkentése, az új munkahelyek létrehozása, a bevonható európai uniós források.

- Nem mindenki látja úgy, hogy ez elegendő. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke azt mondta: a pártok akkor tesznek jót az országgal, ha nem tartják be ígéreteiket.

- Biztos, hogy van párt, amely esetében ez igaz. Más pártok esetében viszont az ellenkezője tenne jót.

- Elemzőink szerint 1500 milliárd forintos lyuk is keletkezhet a költségvetésben 2006-ban. Ezzel mit tudnak kezdeni?

- Nyolc és tíz százalék közötti hiányra számítok, ha így maradnak a dolgok. De nem maradnak így, ezért sikerül stabilizálni az államháztartás helyzetét. Kemény munka lesz. Először egy alapvető politikai döntést kell meghozni, amely két elemből áll. Az egyik: létre kell hozni egy költségvetési tanácsot.

- Kikből?

- A jegybankelnökből, az ÁSZ elnökéből, más szakemberekből. Azzal, hogy mielőtt a kormány benyújtja a költségvetést, a tervezet realitásáról nyilvánítson véleményt. A kormánynak vállalnia kell, hogy a tanács támogatása nélkül be sem terjeszti a büdzsé tervezetét. Másodszor, be kell vezetni a szabályt, hogy ha a tervezett költségvetési hiányt túllépi a kormány, a miniszterelnök és a miniszterek fizetését csökkenteni kell.

- Az idei büdzsét meg akarják változtatni?

- Nehezen bírná ki a hátralévő fél évet. Összeomlott, mint egy kártyavár. Hogy formailag új költségvetést kell benyújtani, vagy ezt kell radikálisan módosítani, eldöntjük a választások után.

- A stabilizációt jelölte meg az első év fő feladatának. Ez mit jelent?

- Az összes kiadást le kell állítani, ami nem kapcsolódik a mindennapi élet biztonságához. A PPP-programokat, amelyek esetében ez lehetséges, a finanszírozási konstrukciókat, amelyeken veszít az állam, a fölösleges bürokratikus kiadásokat. A bevételi oldalon 200 ezer már létező munkahelyet szeretnék behozni az adózó körbe. A Fidesz gazdasági programja azért áll biztos lábakon, mert nem mi írtuk, hanem a vállalkozók. A végrehajtásában sem a kormányra számítok. Magukkal a vállalkozókkal kell megállapodást kötnünk. Arról, hogy az apparátus csökkentéséért, az adórendszer egyszerűsítéséért, a bürokrácia mérsékléséért, a tb-járulék csökkentéséért cserébe mennyi munkahelyet hoznak létre, és hogy ezen felül mit vállalnak. Befizetik-e az adókat, amelyeket eddig nem, mert irreálisan magasak voltak? Azt hiszem, létre tudunk hozni egy nagy ívű megállapodást a magyar vállalkozói élet és a leendő kormány gazdaságirányítói között.

- A gazdasági szereplők egykulcsos adót is kértek.

- Túlzásnak tartjuk. Nem tudjuk bevezetni, mert ellentétben áll a családi adózás logikájával.

- A gazdasági szereplők kérése az is: működjön együtt a két oldal, bármelyikük is nyeri a választásokat.

- A szándék megvan bennünk, kérdés, hogy az egyeztetések eredményeképpen jutunk-e olyan konszenzusra, amely minden politikai erő számára elfogadható.

- A magánosítást elutasítják?

- Nincs állami vagyon, amelyet magánosítani lehetne. Ami van, azt meg kell tartani állami felelősségi körben.

- Vagyis a Fidesz már nem számít privatizációs bevételekre?

- Legfeljebb elhanyagolható mértékben.

- Kétéves költségvetés lesz?

- Minél hosszabb távra szeretnénk biztos költségvetést létrehozni, de kérdés, lesz-e erre lehetőség. Az angol rendszert is vizsgáljuk, amelyben hároméves költségvetés van, gördülő formában. Minden évben kell büdzsét elfogadni a három évre rögzített keretek között.

- Lehetségesnek tartja, hogy 2010-ben bevezetjük az eurót?

- Matolcsy György szerint 2010-ben eurónak kell lennie Magyarországon. A programot támogatom, bár kétségeim vannak. De mindent megteszünk, hogy a bevezetés feltételeit megteremtsük.

- Mindenáron?

- Semmi értelme az eurót bevezetni akkor, ha az egészségügyi és az oktatási rendszert, a közbiztonságot nem tudjuk európai színvonalon tartani.

- Számunkra úgy tűnik, a Fidesz programjának kulcseleme az állami gondoskodás…

- Tévednek. A programunk azt mondja: siker és szolidaritás. Vannak emberek, vállalkozások, akiknek lehetőség kell, mert amúgy megállnák a helyüket. Előttük le akarjuk bontani az akadályokat. Vannak olyanok is, akik támogatás nélkül nem tudnak elindulni a siker útján. Nekik is segíteni kell.

- Az állam erős?

- Minden európai állam erős. Az EU-ban ma nincs gyenge állam, legfeljebb roszszul szervezett.

- Hány százalékos gazdasági növekedéssel számolnak?

- Ma nálunk a legalacsonyabb a gazdasági növekedés a térségben. Amikor megcsináltuk a 4 százalék körüli növekedést, a régióban mindenki lassúbb volt nálunk. Ma más a környezet, úgyhogy magas növekedéssel számolok. Hét százalékkal nem is lennék elégedett. Ha a 30 százalékos járulékcsökkentés beváltja elképzeléseinket, ha radikálisan áttekintjük a közkiadásokat, ha egyszerűsítjük az adójogszabályokat, kizárt, hogy mindennek ne legyen gyors stimuláló hatása. A munkahelyek számának gyarapodását főként az ötven főnél kevesebbet alkalmazó magyar kis- és középvállalkozóktól reméljük, de indirekt módon számítunk a külföldi tőkebefektetések növekedésére is. Nagy boomot várok.

- Rengeteg támadás éri a Fidesz programját. Ön hisz még benne?

- Több elismerés érte a programunkat, mint támadás. A gazdasági élet szereplői mind támogatták. Politikai támadásokat kapunk, de hát választási kampányban vagyunk, így ez természetes.

- Fordítsuk meg első kérdésünket. Önök nem nyerték meg a választásokat. Mi az első lépése?

- Akkor még rosszabb helyzetbe kerül az ország, mert sem az eltökéltséget, sem a felkészültséget nem látom a mostani koalícióban, hogy a növekedés irányából keressenek megoldást a költségvetés és az államháztartás nehéz helyzetére.

- Pártelnöki pozíciója megrendülhet, ha mégis veszítenek?

- Sosem foglalkozom ilyen gondolatokkal, mert ezek nem vezetnek sehova. A feladatomra koncentrálok, semmi másra. És hiszek az ország sikerében.

Orbán Viktor 42 éves. 1963-ban született Székesfehérváron. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja. Első munkahelye a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézete, ahol 1987 novemberétől szociológusgyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. Alapító tagja a hivatalosan 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz). 1990 óta az Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője. 1993 májusában a Fidesz elnökévé választották. 1994 és 98 között az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke. 1998 és 2002 között a koalíciós kormány (Fidesz–FKGP–MDF) miniszterelnöke. 2001-ben a Kereszténydemokrata Világszövetség alelnöke. 2002-ben az Európai Néppárt (EPP) alelnökévé választották. Jelenleg a Fidesz elnöke. A 2006. március 19-i kongresszus óta az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje.

-->