Árvízi védekezés EU-szinten

A húsvéti szünet előtti utolsó miniszteri tanácsülésen a tagállamok külügyminiszterei hétfőn többek között új szankciókat vezetnek majd be a fehérorosz rezsimmel szemben a választási csalások miatt, megvitatják, miként lehetne hatékonyabbá tenni a fejlődő országoknak adott 35 milliárd eurós segély felhasználását, és (ebéd közben) ismét elgondolkoznak azon, mit is lehetne tenni az iráni atomprogram békés keretek között tartása érdekében. Magyar szempontból azonban a kétnapos ülésen várhatóan hétfő délután sorra kerülő árvízi téma lesz a legérdekesebb – hiszen éppen hazánk kérésére tűzik napirendre.

Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság által januárban előterjesztett árvízvédelmi direktíva tárgyalását gyorsítsa fel a miniszteri tanács. Az irányelvtervezet az első olvasatnál tart, s Budapest abban reménykedik, hogy még az osztrák elnökség alatt – tehát június végéig – sikerül konszenzusos szöveget kialakítani, így ősszel már az Európai Parlament is napirendjére tűzhetné azt.

A leendő irányelv legfontosabb eleme egy EU-szintű árvízvédelmi kockázati és megelőzési térkép létrehozása, illetve az árvízi védekezési tervek összehangolása. Ennek könnyen belátható a haszna magyar szempontból, ha belegondolunk, hogy folyóink 95 százaléka a határon túlról érkezik, és csak átfolyik az országon. A direktíva főbb elemeit emellett be lehetne emelni a majdani ukrán társulási egyezménybe, ezáltal a mostani napokban a legtöbb gondot okozó Tisza forrásvidékére is.

1998 óta az EU területén száznál is jóval több nagy árvízzel kellett megküzdeni a legkülönbözőbb folyókon (a legsúlyosabbnak a 2002-es dunai és oderai áradás bizonyult), ezek több mint hétszáz halálos áldozatot követeltek, bő félmillió ember kitelepítését tették szükségessé, és legalább 25 milliárd euróra rúg csak a biztosított vagyonelemekben bekövetkezett károk összértéke. Ráadásul minden tudományos előrejelzés arra mutat, hogy a globális felmelegedéssel párhuzamosan egyre nő a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága is, így áradásokkal is egyre gyakrabban kell majd számolni.

Az osztrák elnökség állítólag hajlik az új irányelv létrehozásának felgyorsítására. A kétnapos ülésen elnöklő Ursula Plassnik számára is érdemi szempont lehet, hogy az említett 2002-es dunai árvíz Németországból érkezett Ausztriába. UGy