BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drágák-e a bankkártya-szolgáltatások Magyarországon?

Az Európai Bizottság közelmúltban megjelent tanulmánya szerint a kártyatársaságok és a kibocsátó bankok túl magasan tartják a bankkártya-szolgáltatások árát az EU-n belül. Az érintettek szerint viszont árnyaltabb a helyzet: az erősödő piaci verseny ugyanis az árak csökkenésének irányába hat.
2006.04.21., péntek 00:00

Binder István
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője
Átláthatóság
A pénzügyi felügyelet az ügyfelek pontosabb eligazodása érdekében négyféle termék-összehasonlító táblát is közzétett internetes honlapján a magyarországi bankkártyákról. A PSZÁF-hoz nem elsősorban a magas díjak miatt érkezik a legtöbb panasz az ügyfelektől, hanem főként a használatból eredő kárukat, illetve a letiltott kártyákkal kapcsolatos kellemetlenségeiket teszik szóvá az érintettek. A díjszabással kapcsolatos gyakori panasz ugyanakkor, hogy egyes bankok az éves díjat – amely a presztízskártyáknál tízezer forintot meghaladó tétel is lehet – már a naptári év elején felszámolják, így azt az ügyfélnek akkor is állnia kell, ha néhány hét után felmondja szerződését. A bankkártyapiac átláthatóságát a fokozódó verseny is szolgálja, hiszen a második-harmadik kártyájuknál járó ügyfelekért egyre intenzívebben küzdenek a bankok.

Hargitai Teréz
Az OTP Bank kártyaüzletágának ügyvezető igazgatója

Egységesítés
Az EU Fizetési Rendszerek Bizottságának szakmai munkacsoportja az elmúlt évben alapelveket fogadott el és szabálygyűjteményt adott ki, amelyek mentén az unió területén távlatosan sor kerülhet a bankkártya-kibocsátás és -elfogadás egységesítésére. A cél az, hogy a SEPA-térségben készpénzfelvételre és vásárlásra a bankkártyát birtokosa azonos biztonsági feltételekkel és kondíciókkal használhassa. A feltételek egységesítése 2008. január 1-jéig az euróövezet tagországaira vonatkozik, az EU ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy a bankok közötti elszámolások költségtételeit is standardizálja. Nemzetközi bankcsoporti hálózatában, jelenleg öt országban az OTP már elindította az egységesítési alapelvek megvalósítását a lakossági bankkártyák körében. A csoport bankjegy-automatáinál bármely OTP bankcsoporttag által kibocsátott kártya esetében minden tagbank azonos, egyeurós készpénzfelvételi díjtételt alkalmaz.

Zdenek Houser
A MasterCard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős igazgatója

Előrelépés
Amint azt az Európai Fizetési Tanács e hónapban elfogadott keretszabályzata jelzi, eljött az ideje, hogy előrelépjünk az egységes európai fizetési övezettel (SEPA) kapcsolatban. A MasterCard több mint 5,8 milliárd Maestro-tranzakcióval abban az egyedi helyzetben van, hogy érdemi segítséget nyújthat az üzletág szereplőinek a SEPA betéti kártyákra vonatkozó keretfeltételeinek kialakításában és betartásában. A SEPA létrehozásán fáradozó Európai Fizetési Tanács (European Payments Council, EPC) – a szolgáltatások szabad áramlásának alapelvét követve – olyan kártyás fizetési rendszer létrehozását tűzte ki célul, amely minden uniós kártyabirtokos részére lehetővé teszi, hogy bankkártyáját az unió bármely országában ugyanolyan körülmények között és feltételekkel használja, mintha ezt otthon, a saját lakhelyén tenné. Az Európai Fizetési Tanács 2006. március 8-i plenáris ülésén keretszabályzatot (SEPA Cards Framework) fogadott el, amely minden EPC-tagbank számára előírja SEPA-kompatibilis fizetési kártya kibocsátását legkésőbb 2008. január 1-jéig.

Turny Ákos
A Budapest Bank termékfejlesztési vezetője
Sokszínű a piac
Először is fontos tisztázni, hogy a kártyás vásárlások az ügyfelek számára ingyenesek. A kártyaelfogadás díja csak és kizárólag a kereskedőket érinti – ennek nagyságáról folynak jelenleg viták. A kártyahasználati díjakat alapvetően több tényező befolyásolja: a POS-hálózat és az IT-infrastruktúra kialakításának és üzemeltetésnek költségei, az egyes tranzakciók nemzetközi hálózatokban történő elfogadásának költségei, valamint a kártyák kibocsátásának és üzemeltetésének költségei. Ezek a költségek hitelintézetenként változóak, így igen nehéz egységes díjakat megállapítani. A eltérő fejlettség miatt nem lehet egy kalap alatt említeni Európát mint egységes kártyapiacot. Mind elfogadói, mind kibocsátói oldalon más-más irányban fejlődtek a különböző országok piacai. Kibocsátói oldalon pedig minden profitorientált cégre, így a bankokra is jellemző, hogy a helyi piac lehetőségein belül alakítja ki az árait. Nálunk – bár a többi kelet-európai országhoz hasonlóan csak az elmúlt két évben mondható jelentősnek a kibocsátott hitelkártyák száma –, is csökkenő tendenciát mutatnak a hitelkártyadíjak, -kamatok.

Bölcskei István
A Credigen Bank vezérigazgató-helyetttese
Fontos a díjszabás
A Credigen 2005 októberében jelent meg VISA hitelkártyájával a piacon, az elmúlt időszak alatt több mint 15 ezer hitelkártyát bocsátott ki. Mivel a bank viszonylag új szereplője a hitelkártyapiacnak, a szolgáltatás díjait úgy határozta meg, hogy azok versenyképesek legyenek. A kártyabirtokosok a plasztiklaphoz kapcsolódó biztonsági szolgáltatásokat – mint az SMS-küldést tranzakció után vagy a hitelfedezeti biztosítást – nagy arányban igénylik úgy is, hogy ezekért a szolgáltatásokért külön díjat fizetnek. Ugyanakkor piaci felméréseink azt mutatják, hogy az ügyfelek érzékenyek az éves kártyadíj, illetve a társkártyadíj mértékére, még akkor is, ha nemzetközi összehasonlításban ezek a díjak a Credigen Banknak alacsonynak mondhatók.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.