Válságban a magyar kkv-k

Először: az új ciklusra készülő kormánynak sürgősen meg kell változtatnia az adózási környezetet. Minden munkabérre kifizetett forint több mint fele különféle szociális járulékokra és adókra fordítódik. A jelenlegi adózási rendszer ebből következően arra kényszeríti a kkv-kat, hogy két rossz alternatíva egyikét válasszák: vagy vállalják a teljes bérköltséget, amely által profitjuk és a növekedésre fordítható tőkéjük csökken, vagy különféle „kreatív” adózási formákat alkalmazzanak. Ez utóbbiak magukban foglalhatják a munkaszerződések alvállalkozói szerződésekké változtatásának opcióját vagy egy még hatékonyabb módszert, hogy az evakörbe eső alvállalkozókkal szerződnek. A komoly adókockázatú vállalatok értelemszerűen nehezen találnak külső forrásokat. A kkv-knak csak kilenc százaléka alkalmaz banki finanszírozást és kevesebb mint két százaléka kockázati tőkefinanszírozást. Legtöbbjük a bevételek visszaforgatásából, részvényesi és családi kölcsönökből finanszírozza magát. A kormány úgy „oldotta meg” ezt a helyzetet, hogy moratóriumot hirdetett meg az alvállalkozói szerződések kivizsgálása terén, ezt többször meghosszabbította, legutóbb 2006. június 30-ig. Ez a megoldás – nem megoldás.
Másodszor: a magyar oktatási intézmények nem olyan képzést nyújtanak, amelyek a magyar vállalatokat a világban versenyképesebbé tennék. Az Eurostat felmérése szerint Magyarország Szlovákia és Románia mögött kullog az idegennyelv-tudás tekintetében. A végzős magyar egyetemi és főiskolai hallgatóknak csak 4,8 százaléka van műszaki vagy tudományos területen, összehasonlítva a 12,3 százalékos EU-átlaggal.
Harmadszor: szükség van a kkv-k szemléletmódjának megváltozására. Kevés olyan van közöttük, amely megkísérli meghódítani az európai vagy globális piacokat, ahogy azt a Graphisoft vagy a Kürt tette. Gyors növekedést általában csak úgy lehet elérni, ha a kkv-k meggyőző értéktöbbletet, nemzetközi szinten versenyképes szakértelmet mutatnak fel.
Az első és a második javaslattal a kormánynak kell foglalkoznia, míg a harmadik kérdésben a kkv-ké a fő szerep. Az adózási környezet megváltoztatása akár hetek alatt lehetséges, míg az oktatási intézmények „termékeinek”, az ott megszerezhető képességeknek gyökeres átalakításához legalább egy évtized szükséges. De a változtatás folyamatát azonnal el kell kezdeni.
Döbbenetes, hogy milyen kevés figyelem esik az adókrízisre, amellyel a kkv-k szembenéznek. Ha az adóhatóság következetesen fellépne minden olyan vállalattal szemben, amelyek véleménye szerint jogtalanul minősítik munkavállalóit alvállalkozókká, akkor ez nagy valószínűség szerint az egész kkv-szektor összeomlásához vezetne, mert a vállalatok inkább csődöt jelentenek, mintsem hogy a súlyos bírságokkal és kamatokkal terhelt, évekre visszamenő adófizetést válasszák. Az ennek következtében bekövetkező tömeges csődök Magyarországot a jelenlegi 3-5 százalékos növekedési pályáról negatív növekedési pályára állítanák.
Összegzésképpen: bárki kerül is kormányra a választások után, azonnal hozzá kell fognia ezen helyzet megváltoztatásához. A társadalombiztosítási befizetéseknek határt kell szabni, az adórendszernek semlegesen kell kezelnie az alkalmazottakat, alvállalkozókat és az evakörbe tartozókat. És ami a legfontosabb: egyikük számára sem lehet elviselhetetlen az adóteher. A munkabérek és a társadalombiztosítási járulékok csökkentése által kieső adóbevételeket jelentős részben ellensúlyozná a feketegazdaság elleni fellépés, valamint az eva eltörlése vagy az eva adótartalmának növelése. A legfontosabb, hogy ennek az adórezsimnek a moratórium június 30-ai lejártáig életbe kell lépnie.

A szerző az AmCham elnöke