Autópályák: az utolsó felvonás

A politikai alkukra terelődő figyelem és az adatszegény időszak dacára a gazdasági hírek is az érdeklődés középpontjába kerültek a múlt héten. A Népszabadság röppentette fel a hírt, hogy a Magyar Nemzeti Bank újból keresztbefeküdt a magyar PPP-s autópálya-építésnek, és módszertani aggodalmaiknak újból az Európai Unió fórumain adnak hangot. Emlékezetes, hogy tavaly az unió statisztikai hivatala, az Eurostat nem adta áldását arra az ál-PPP-megoldásra, amely szerint a már elkészült autópályák építési kiadásait költségvetési körön kívülre szervezzék.
Lapunk értesülése szerint azonban ezúttal nem a jegybank állítólagos fenntartásai, hanem a Pénzügyminisztérium erős aggályai okozzák a problémát. A tárcának már régen el kellett volna küldenie ez ügyben írt küldenie levelét az EU-hoz, ám egyszerűen nem látja esélyét, hogy ott rábólintsanak a magyar gyakorlatra. Ez áll a hátterében annak is, hogy a PPP-ben építeni tervezett sztrádaszakaszok költségeinek biztosítására hivatott kötvénykibocsátás mind ez idáig sem történt meg. A következmények: a már ideiglenesen átadott sztrádaszakaszoknál szinte esély sincs a büdzsén kívüli elszámolásra, és úgy tűnik, hogy a következő szakaszoknál sem lesz. A költségvetés idei GDP-arányos hiánya pedig 1,1 százalékponttal magasabb lehet. (Hogy pontosan „minél” lehet magasabb, még nem tudjuk, hiszen az eredeti hiányterv megvalósulása kétséges.
Stagnál a foglalkoztatottság Magyarországon, legalábbis az emelkedés üteme nem haladja meg a mintavételi hibahatárt. Ugyanakkor ez a 15 ezer fős növekedés kedvezőbb színben tűnik fel, ha figyelembe veszszük, hogy a költségvetési szektorban az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent az alkalmazottak létszáma. Ez alapján az utóbbi másfél évben a magánszektorban foglalkoztatottak száma mintegy 50 ezerrel emelkedhetett. MI