Bajban az ENSZ

Pénzügyi válsághoz vezethet az ENSZ gazdálkodásában, hogy a szervezet közgyűlésében a szegényebb országok a hét végén leszavazták Kofi Annan főtitkár reformterveit. Annan az iraki olajat élelmiszerért programban napvilágra került pénzügyi visszaélések nyomán döntött az irányítási reform mellett, amelynek részeként a főtitkár nagyobb önállóságot kapna a költségvetési és szervezeti kérdésekben. A jelenlegi gyakorlat szerint az ENSZ költségvetési bizottsága egyhangú határozat alapján hozza meg döntéseit.

A fejlődő országok azért ragaszkodnak ehhez a gyakorlathoz, mert attól félnek, hogy a javasolt változtatások nyomán az ENSZ kasszájába többet fizető államok sajátíthatnák ki a döntéshozatalt. Utóbbiak viszont az irányítási reform elfogadásától tették függővé, hogy június 30. után is folyósítják-e a szervezet működtetését szolgáló hozzájárulásaikat. Az Egyesült Államok nyíltan a befizetések leállításával fenyegetőzött, Japán „ismeretlen következményekről”, az Európai Unió pedig a hozzájárulások újragondolásáról beszélt. Az EU, az USA és Japán az ENSZ költségvetésének 82 százalékát adja. Június 30. után így 950 millió dollár átutalása vált kétségessé.

Az ENSZ válsága azonban túlmutat a pénzügyi kérdéseken. Mark Malloch Brown főtitkárhelyettes már a szavazás előtt arról beszélt, hogy a tagállamok megosztottsága – amelyet ő elsősorban az Irak körüli nézeteltéréseknek tulajdonít – a szervezet „széteséséhez” vezethet. BÁ