Jövedelemnövelő juttatások

Az elmúlt három évben megnyolcszorozódott Magyarországon a béren kívüli juttatásokat kínáló cégek száma. Az alacsony bérek kiegészítése, az éves jövedelmek növelése, a vállalati szociális háló működtetése, a fluktuáció csökkentése, a jól teljesítő munkatársak elismerése, vagy a dolgozói elkötelezettség fokozása – ezek mind a cafeteria-rendszer bevezetésének, alkalmazásának céljai lehetnek.

A cafeteria-rendszer lényege, hogy a keretösszeg alapján a munkavállalók saját igényük szerint határozhatják meg, milyen juttatást kérnek. Ha a juttatásokkal elérni kívánt eredmény vállalatonként változik is, az jól látszik, hogy az utóbbi időben jelentősen átalakult a cégek ösztönzéspolitikája.

Míg Nyugat-Európában és Amerikában nem divat különleges juttatásként gépkocsit biztosítani egy menedzsernek, addig Magyarországon presztízst jelent, ha egy munkakörhöz céges autó társul. Ám az világtendencia, hogy a teljesítménybérezés egyre nagyobb hangsúlyt kap, a béren kívüli juttatások aránya emelkedik, a menedzseri munkakörökben pedig erősödik a hosszú távú ösztönzők alkalmazása.

Minden munkavállaló álma a magasabb bér, amelybe kalkulálják az életkort, a képzettséget, a tapasztalatot, sőt egzisztenciális biztonságot, fejlődést tesz lehetővé. Ezzel szemben a munkaadók a legkisebb bérráfordítással akarják megszerezni a legjobb szakembereket, és megtartani a legprofibb kollégákat. Az anyagi ösztönzőkért cserébe további teljesítménynövekedést várnak a cégek.

A dolgozó és munkaadó érdeke más, így konszenzust a béren kívüli juttatások hozhatnak. Igaz, a vállalati „étlap” sem önzetlenül kínálja az otthoni internetet vagy épp az üdülési csekket, a dolgozói elégedettség és így az üzleti siker árának tekintik ezt a vállalatok. Ám a dolgozó legalább valóban élethelyzetének és körülményeinek megfelelően választ juttatást, olyat, amiért megéri neki dolgozni.