Ma teszi le a hivatali esküt az új olasz államfő, akinek megválasztása az első komoly szakítópróbát jelentette a Silvio Berlusconit hajszálnyi többséggel leváltott balközép koalíció életében. Giorgio Napolitano ugyan korábban a kommunista párt prominens személyisége volt (olyannyira, hogy 1956-ban helyeselte Magyarország szovjet megszállását), megválasztása mégis engedményt jelentett a koalíció balszárnyán helyet foglaló és egyben annak legnagyobb pártját jelentő Baloldali Demokraták részéről. Az elnöki posztra ugyanis eredetileg a párt elnöke, Massimo d’Alema pályázott, akit most miniszterelnök-helyettesi vagy külügyminiszteri poszttal lesz kénytelen kárpótolni Romano Prodi. Utóbbi tisztségben legelőször is az a hálátlan feladat várna d’Alemára, hogy vezényelje le a választási küzdelemben megígért iraki kivonulást, ezt az exkommunisták minél hamarabb, a koalíció mérsékeltebb része viszont fokozatosan képzeli el.
Ez persze semmi azokhoz a kihívásokhoz képest, amelyekkel az új gazdasági miniszternek, Tommaso Padoa-Schioppának kell megküzdenie: gyengélkedik a gazdaság, valutauniós összehasonlításban rendkívül rossz az államháztartás helyzete, ádáz viták dúlnak a munkaügyi reformról, a feketegazdaság egyre inkább teret nyer. Mindez annyi feszültséget sejtet, hogy Prodi kormánya – elődjével ellentétben és a világháború utáni összes többi olasz kormányhoz hasonlóan – aligha tölti ki teljes mandátumát. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.