Milyen kamat- és árfolyamszint várható év végén?

Németh Dávid
Elemző, ING Bank
Reformok kellenek
Az egyre romló inflációs kilátások miatt a jegybanki hitelesség megőrzéséhez elengedhetetlen a további kamatemelés. A forint stabilizálásához azonban nem elegendő a 25 bázispontos ütem, a következő két hónapban összesen 75 bázisponttal, 7 százalékig kéne emelni az alapkamatot. Ebben az esetben azonban akár 270 forintig is visszaerősödhet a forint/euró árfolyam. Közép-, illetve hosszú távon fontos a kormányprogram hitelessége is, ehhez elengedhetetlen a mostani megszorítások reformokkal való kibővítése. Bár a csomag inflációra gyakorolt hatása továbbra is kérdéses, a 7 százalékos szintet a jegybank várhatóan a jövő év közepéig megtartja. Ha minden – hangulat, külföldi kamatemelések, politikai hitelesség – kedvezően alakul, akkor ősztől megindulhat a forint erősödése, amely az év végéig akár 260-as szintig is eljuthat.

Török Zoltán
Elemző, Raiffeisen Bank
Hatástalan a csomag
A forint árfolyama a továbbiakban is kiszámíthatatlan marad, azonban komolyabb erősödés nem várható, hiszen hazai viszonylatban sincs olyan tényező, amely ellensúlyozni tudná a kedvezőtlen külföldi hangulatot. Bár a kormányzat által meghirdetett csomag kiadási oldala továbbra is homályos, a hangulatot várhatóan az sem fogja jelentősen befolyásolni. A központi bank így – a gyenge árfolyam, az emelkedő prémiumelvárások, az infláció gyorsulása és a rossz kilátások miatt – mindenképpen emelésre kényszerül. Az alapkamat szeptemberig 75 bázisponttal, 7 százalékig, míg év végéig további 50 bázisponttal, 7,5 százalékig emelkedhet. A 270–280 forintos euró-árfolyamsáv várhatóan jövő év közepéig megmarad, de év végéig a sáv gyengébb oldalán (275–280) való mozgás a valószínűbb.

Suppan Gergely
Elemző, Takarékbank
Negatív csúcsok
Újabb negatív csúcsok előtt áll a forint euróhoz viszonyított árfolyama, amely a következő napokban a 280 vagy akár a 282 forintos szinteket is megdöntheti. Bár a kormánycsomag csökkenti a reálbért, ezen keresztül pedig a további forintgyengülés egyik támaszát, a hosszú távú devizahitel keresletet, ennél nagyobb zuhanás mégsem várható a devizapiacon. Mivel az MNB is 6 százalék feletti inflációt jósol jövőre, a negatív reálkamat elkerülése végett év végéig legalább 7 százalékig kéne emelnie az irányadó rátát. Év végére várhatóan 275–280 forintos árfolyamsávban mozog majd a hazai valuta, ahonnan rövid távon akár 285 fölé vagy 270 alá is kitörhet. Fontos tényező még a régió többi valutája, amelyekkel a forint várhatóan a továbbiakban is együtt mozog, így a fő kérdés, hogy ezentúl is alul-, avagy felülteljesítő lesz-e a hazai fizetőeszköz.

Nyeste Orsolya
Elemző, Erste Bank
Emelési ciklus
A hétfői 25 bázispontos jegybanki emelés vélhetően egy kamatemelési ciklus első lépése volt. A korábbiakkal ellentétben azonban most nem várható drasztikus mértékű (több száz bázispontos) szigorítás. Sokkal valószínűbb, hogy a már elégségesnek gondolt 7 százalékos szintet az MNB 25 bázispont lépésközzel éri majd el 2007 közepéig. A kamatemelésre mindenképpen szükség lesz, amennyiben a jegybank továbbra is figyelembe akarja venni a kamatkülönbözet fenntartását, hiszen mind Amerikában, mind Európában további kamatemelések várhatóak. Az árfolyamszint rövid távon várhatóan a korábbinál alacsonyabb szinten stabilizálódhat, azonban – amennyiben a piacok által elutasítóan fogadott fiskális megszorítások hitelessége nő – a negyedik negyedévben akár 270 forintos szint alá is csökkenhet.

Trippon Mariann
Elemző, CIB Bank
Fiskális hitelesség
Legkedvezőbb esetben év végéig 265 forintos szintig erősödhet vissza a forint/euró árfolyam. Bár a fejlett országok várható kamatemelései továbbra is viszszahúzóan hatnak a befektetői hangulatra, pusztán emiatt felelőtlenség lenne a jegybanknak kamatot emelnie, hiszen ezt a folyamatot tartósan nem képes ellensúlyozni. A forintgyengülés miatt is romló inflációs kilátások miatt azonban az MNB további 25 bázispontos emelésre kényszerülhet év végéig. Ennél rosszabb forgatókönyv lenne a forint hirtelen gyengülése és a rá adott agresszív jegybanki válasz. Hogy a piac melyik forgatókönyvet választja, csupán attól függ, a fiskális politikának mennyire sikerül visszanyernie a befektetők bizalmát. Különösen fontos a további fiskális céltúllövések mellőzése, ugyanis egy következő leminősítés már spekulatív kategóriába süllyesztené hazánkat, s ez nagyarányú portfóliótőke-kivonást eredményezhet.