Növekedés: sok vagy kevés?

A múlt hét nagy bejelentései pénteken és szombaton születtek (bevételnövelésre alapozott költségvetési stabilizáció indul, ami 2008-ig tart), ezekről a mai lapunkban részletesen beszámolunk. Összefoglalónkban mégsem maradunk téma nélkül, hiszen számos egyéb hír jelent meg a makrogazdasági témában. A legjelentősebb, hogy 2006 első negyedévében a magyar gazdaság 4,4 százalékkal bővült. A GDP-növekedés hajtóereje az európai konjunktúrával párhuzamosan élénkülő feldolgozóipar: itt az éves növekedés 11,5 százalékos volt. A szolgáltatási szektor az elmúlt egy évben az átlagos gazdasági bővülésnél gyengébben teljesített, a mezőgazdaság pedig a tavalyi magas bázisról csaknem 5 százalékkal zsugorodott. A lakossági fogyasztásnövekedés nem gyorsult jelentősen, így a belső felhasználás alatta marad a GDP-növekedésnek. Ha ez nem a nemzetgazdaság dinamikus eladósodása mellett történne, még egészségesnek is mondhatnánk a szerkezetet.

Úgy tűnik, a magyar gazdaság teljesítményére egyelőre nem nyomja rá bélyegét a jelentős egyensúlyhiány, hiszen az éves növekedés viszonylag egyenletesen, 4,5 százalék körül alakul. Igaz, a többi kelet-közép-európai országban inkább élénkülés vagy legalábbis a magyar lendületet meghaladó GDP-növekedés figyelhető meg. Így térségünkben a magyar növekedési adat annak ellenére sereghajtó, hogy egyébként európai uniós összevetésben még ezzel együtt is kedvező.

A második negyedév már nem kezdődött ilyen jól, hiszen a húzószektorban kisebb korrekció volt megfigyelhető áprilisban. Az előzetes adatok szerint márciushoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés volumene 0,4 százalékkal csökkent, havi szinten visszaesésre utoljára tavaly novemberben volt példa. A mérséklődés nem meglepetés, hiszen egy-egy havi alapon mért visszaesés természetes ingadozás. MI