Kevesebb kiskapu

Bealkonyulna a fantomoknak? Esetleg mégsem lesz oly kifizetődő vállalkozás a hamis cégalapítás, a vagyonkifosztás, -átmentés, mint manapság? Netán valóban sikertelenek maradnak majd a tagok megtévesztésére és a hitelezők kijátszására irányuló tranzakciók?

Lehet. Az utóbbi időben mindenesetre rendesen szorul a hurok a fantomcégek körül, legalábbis ami az újabb és újabb szabályozást illeti. Elmondható, hogy célkeresztbe kerültek a vezető tisztségviselők, a befolyással bíró tulajdonosok is, mert az üzleti szféra egyre kevésbé tűri el a tisztességtelen ügyleteket, a gátlástalan fosztogatást, de még a pitiáner ügyeskedést is.

Hiszen – az igazságügyi tárca felméréséből kitűnően – a legilletékesebbek, a vállalkozók igénye a szigorúbb vezető tisztségviselői felelősség rögzítése és a biztonságosabb jogügyleteket szolgáló garanciák megadása. A tisztább, átláthatóbb, gördülékenyebb gazdasági forgalom megköveteli, hogy ne lehessen nagyvonalúan, a tagok kárára garázdálkodni a cégvagyonnal, vagy ripsz-ropsz társaságot alapítani mondjuk egy hajléktalanszálló címén.

A piac erősíti meg azt is, hogy bizony szükség van több gazdasági bűncselekmény törvényi tényállásának kiigazítására vagy új tényállások kialakítására. Hiába fenyeget például csődbüntettel a Btk., ha – a faramuci megfogalmazás miatt – az a gyakorlatban alig alkalmazható, nemigen „húzható rá” a tönkrement cég kifosztójára. És igaz ugyan, hogy ma sem lehet következmények nélkül eltüntetni egy vállalkozást, ám a jelenlegi – amúgy igencsak zsebbe vágó – társasági jogi konzekvenciáknak még mindig nincs kellő visszatartó hatásuk.

Ezért üdvözölnék a tisztességes partnerségre és az okos gazdálkodásra építő vállalkozók, ha a látszatcégekkel manipulálók büntetőbíróság előtt fizetnének meg jogsértéseikért. Természetesen jó, érvényesíthető szabályokat szeretnének. És kevesebb kiskaput.