Hogy zárnak az idén és mire várnak jövőre a szállodák?

Niklai Ákos

a Magyar Turizmus Zrt. elnöke

Összefogás

„Ellentétes tendenciák jellemezték ezt az évet. A kiemelkedő 2005 után az idén a legfontosabb európai küldő piacokat nézve a vendégéjszakák száma csökkent. Ebben sajnos jelentős szerepet játszottak az őszi tüntetések, a fapadosok kapacitásának csökkenése és a versenyképességet rontó magas áfa is. A környező országok tekintetében ugyanakkor jelentős növekedést tapasztaltunk. Az elmúlt tíz év kínálatfejlesztései, a vidéki gyógy- és wellness-szállodák bővülése, a hazai üdülést ösztönző, tudatos marketingmunka és az üdülési csekk elfogadottságának bővülése segítette a belföldi vendégéjszakák impozáns növekedését. 2007-ben több, itthoni nyaralásra kedvezményekkel is ösztönző kampány kell. Külföldön célzott, kreatív és folyamatos, látogatásra ösztönző akciókra van szükség.”

Deák Imre

a Danubius Hotels Group vezérigazgatója

Túlélési ösztön

„Budapest jó évet tudhat maga mögött. Sikerült a minőségi szolgáltatások felé elmozdítani a piacot; enyhén mérséklődő foglaltság mellett emelkedtek az árak. A főszezonban pedig a forint árfolyamának alakulása is segítette a szállodavállalatok eredményességének a javulását. A szeptember–októberi események ugyanakkor súlyosan érintették az idegenforgalomat. A károk nem mérhetők, de érezhető a történtek hatása az őszi hónapok alakulásában. Ráadásul a kormányzati megszorító intézkedések komoly terheket jelentenek az ágazat számára, gondolva itt például az áfaemelésre. A szakmának tehát jövőre nagy szüksége lesz a túlélési ösztönére, hogy átsegítse ezen az időszakon. Ennek ellenére bizakodó vagyok. Remélem, hogy 2007-ben sem áll meg Magyarországon a turizmus fejlődése.”

Hülvely István

a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója

Nehéz évek

„Élesen el kell választani a vidéki és a fővárosi hotelek helyzetét. Az első nyolc hónapban mindkét területen érezhető fejlődés volt, a szeptemberben bevezetett megszorító csomag azonban ezt derékba törte. Az áfaemelés, az élőmunkaterhek növekedése, a televíziódíj és egyéb költségek emelkedése a teljes forgalom körülbelül 45 százalékát adó, de az alkalmazottak 80 százalékát foglalkoztató vidéki egységeket drasztikusan érinti. Ezek a szállodák eddig is magasabb fajlagos költséggel dolgoztak, mint a budapestiek. Ráadásul nem lehet számítani a kereslet élénkülésére sem. A régió környező országaival összehasonlítva nem vagyunk versenyképesek, nem beszélve a jelenlegi erős forintról, amely tovább súlyosbítja a helyzetet. Megítélésem szerint nehéz évek jönnek, s hosszabb távon ez a helyzet nem lesz tartható.”

Baldauf Csaba

a Magyar Szállodaszövetség Balaton régiójának a vezetője, az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatója

Elégtelen támogatás

„Bővült a belföldi forgalom, a jó minőségű három-, illetve négycsillagos hotelek felé tolódott el a kereslet, s megállt a Balaton körzetében a vendégéjszakák számának a csökkenése is. Komoly siker, hogy a szállodák és a vállalkozók között elindult végre egy közös gondolkodás arról, hogyan lehetne együtt tenni valamit a térség fejlesztése érdekében. Ennek ellenére sem vagyok bizakodó. Ha a belföldi forgalom növekedése megtörik, az a vidéki szállodák számára katasztrófa lesz. Lassan azt sem tudjuk, hányféle adót fizetünk, s az ágazat nem kapja meg a megfelelő támogatást kielégítő működéséhez. Becsülni sem lehet továbbá, hogy az őszi eseményeket a külföldiek hogyan fordítják le maguknak. Nem lesz könnyű ismét olyan országimázst kialakítani, amely vonzóvá teszi számukra hazánkat.”

Soós Sándor

a Magyar Szállodaszövetség keleti régiójának a vezetője, a hajdúszoboszlói Barátság Gyógy- és Wellness Szálloda igazgatója

Itthoni pihenés

„Elsősorban a belföldi turizmus fellendülésének köszönhetően a megelőző két-három évnél jobban alakult az idén az idegenforgalom. A külföldi piacokon ugyanakkor mérséklődő ütemben, de folytatódott a vendégek számának a csökkenése. Megítélésem szerint a jövőben is a belföldi turizmust kell előtérbe helyezni. A gyógyturizmus mellett a wellness-szolgáltatások kínálatának javítására, jó ár/érték arány kialakítására kell törekedni. Bízom abban, hogy a hazai kereslet megmarad jövőre is, s látok esélyt arra, hogy külföldi nyaralásukat többen itthoni pihenésre cseréljék. A külföldi vendégek visszahódítása érdekében pedig olyan marketinget kell folytatni, amely egy békés ország képét mutatja, és amelyben a keleti régió értékeinek és súlyának megfelelően szerepelne.”