Kékkúti: évente új termékek

Mára egyfajta vita alakult ki a hazai piacon arról, kié a vezető szerep. Az utóbbi időszakban jelentős fejlődést felmutató Szentkirályi Ásványvíz (SZÁ) Kft. nemrég arról számolt be, hogy átvette az első helyet, de ezt a pozíciót a Kékkúti Ásványvíz Zrt. is magáénak vallja. Mi a valós helyzet?

Nincs valós alapja a vitának, hiszen e kérdésben az AC Nielsen Piackutató Zrt. adatai abszolút irányadók. Ezek szerint ez év január–novemberben a Kékkúti Ásványvíz Zrt. volt az első, és ez mennyiségben 14,7 százalékos, értékben 20 százalékos részesedést jelentett. A Theodora 2003 óta egyértelműen piacvezető márka Magyarországon. E termékünk értékesítése az idén 35 százalékkal, a Nestlé Aquarellé 48 százalékkal nőtt, és nincs olyan versenytársunk, amely hasonló bővülést tudott volna elérni.

A SZÁ korábbi nyilatkozatai szerint a multinacionális versenytársak részéről méltatlan támadások érték a magyar tulajdonú céget erőteljes növekedése miatt. A Kékkúti konkrétan nem került szóba, de vélelmezhető, hogy a Szentkirályi vezetői önökre is gondoltak. Mi húzódik meg a háttérben?

Mi azt valljuk, hogy a rendkívül éles versenyt mutató magyar ásványvízpiacon a fogyasztói bizalom megnyerésével lehet növekedést elérni, nem pedig a versenytársak esetleges befeketítésével. Mi nem nyúlunk ilyen módszerekhez. A multinacionalitásnak egyébként sincs jelentősége, hiszen az üzem Magyarországon van, magyar munkaerőt alkalmazunk. Termékeink ennél nem is lehetnének magyarabbak.

A hazai ásványvízpiac rendkívül dinamikusan bővült az utóbbi időszakban. Ön szerint milyen fejlődési lehetőségek, tartalékok vannak még?

Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a magyar ásványvízpiac szédületes gyorsasággal növekszik. Számomra egyáltalán nem lenne meglepetés, ha – a német és az olasz piachoz hasonlóan – a mai 75-80 literes egy főre eső fogyasztás tíz éven belül 140 literre bővülne. A várható változások egyik oka, hogy az emberek egyre inkább megkedvelik a természetes ásványvizeket. E tendencia egészségtudatossággal párosul, és ennek következménye, hogy az üdítők és az alkoholos italok helyett mind többen választják e termékeket. Ez egyébként nem csak magyar piaci sajátosság, hiszen világjelenségről van szó. A fogyasztásnövekedés harmadik oka, hogy javul az infrastrukturális ellátottság. Ez azt jelenti, hogy az ásványvizek szinte mindenhol (vendéglátóhelyeken, automatákból) elérhetők. Így ha valaki megkívánja e termékeket, szinte azonnal meg tudja vásárolni azokat.

Milyen vállalati stratégiával lehet kihasználni a várható fogyasztásbővülést?

A legsikeresebb vállalati stratégia az lehet, ha olyan termékportfóliót alakítunk ki, amely a legjobban megfelel a fogyasztói igényeknek. Ezért leginkább az innováció vezethet eredményre a magyar piacon. A lehetőségek kihasználása érdekében a Kékkúti 2007-től évente új termékekkel jelenik majd meg, és ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy megtartsuk piacvezető pozíciónkat. Az eredményesség másik garan-

ciáját a szigorú minőségi és minőség-ellenőrzési munka adja. Ezért a kékkúti üzemben minőség-ellenőrzési standardokat (IFS, NQS) építettünk ki, és például együttműködünk a francia Pasteur Intézettel, amely folyamatos mikrobiológiai vizsgálatokat végez a számukra. Ez lehet az alapja annak, hogy megtartsuk a fogyasztók bizalmát. Emellett azonban – a fenntartható fejlődés érdekében – gondot kell fordítanunk arra is, hogy gyártási tevékenységünk során megőrizzük környezetünket. A Progresszív Magazintól éppen a közelmúltban kaptunk meg az Év Lokálpatrióta Vállalata díjat a Káli-medence természeti kincseinek megvédéséért.

Mekkora beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a minőségi követelményeknek, elvárásoknak meg lehessen felelni?

Az elmúlt három évben mintegy kétmilliárd forintot költöttünk a gyártókapacitások bővítésére, illetve a minőség és a biztonság fejlesztésére. Ebből a pénzből termékrenovációt is végrehajtottunk, modernizáltuk a csomagolást, és új dizájnt kaptak PET-palackjaink. Emellett a már említett környezetvédelmi célokra is áldoztunk. Az idén például 15 millió forinttal járultunk hozzá a Káli-medence környezetvédelmi és turisztikai fejlesztéséhez.

Hosszabb távon mennyire jelenthet konkurenciát a magyar piacon az import, illetve – továbblépési lehetőségként – vállalati stratégiájukban számolnak-e külpiaci terjeszkedéssel a kelet-közép-európai régióban?

Az import részaránya ma nagyon kicsi, és ez a jövőben sem változik jelentősen, mert a szállítási költségek a behozott ásványvizeket annyira drágítják, hogy azokat nem lehet eladni nagy mennyiségben a magyar fogyasztóknak. Hasonló okokból ma az exportra sem nyílik jelentős esély. Bár a későbbiekben számolunk a kivitel bővítésével, vállalati stratégiánkban ma alapvetően a magyar piacra koncentrálunk.

Az import azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is gondokat okozhat. A M.E.G.A. Trade cégcsoport közelmúltban kirobbant élelmiszer-hamisítási botránya is rámutat a mai visszásságokra. Az ásványvízpiacon is hallani arról, hogy vannak minőségi, (át)címkézési anomáliák. Ön szerint mennyire komoly a helyzet?

Az ügy egyszerű: tiszta és jól értelmezhető uniós törvények vannak, amelyeket EU-tagként Magyarországon is be kell tartani. Magunkra nézve szigorúan értelmezzük az előírásokat, és odafigyelünk arra, hogy tevékenységünk a magyar és az uniós szabályozással összhangban legyen. Egyébként mindegy, mit értékesít egy cég, az alapvető cél az, hogy tevékenysége átlátható legyen, és megnyerje a fogyasztók bizalmát. Ha egy vállalkozás ez utóbbit eljátssza, és nem transzparens módon működik, végképp kiszorulhat a piacról.

Mégis, milyen vállalkozások lehetnek azok, amelyek az ásványvíz-piacon szabálytalanul működnek? Szükségesnek tartaná-e, hogy a hatósági ellenőrzési munka hatékonysága e termékeknél is javuljon?

Nincs rálátásom arra, konkrétan milyen cégek követnek el szabálytalanságokat. A hatósági fellépésnek természetesen fontos szerepe van, de alapvetően nem az állami ellenőrző szervezetektől kell várni a termékminőség javulását. Belső vállalati igényként, kényszerként kell jelentkeznie annak, hogy az élelmiszer-ipari cégek folyamatosan jó minőségű termékeket állítsanak elő. Nekünk például többek között azért nincs semmilyen problémánk, mert a saját ellenőrzési rendszerünk számos esetben a hatóságok által megköveteltnél is szigorúbb.

A minőség garantálása azonban megköveteli az ön által is említett beruházási többletforrásokat, és ez versenyhátrányt jelenthet más, „igénytelenebb” ásványvizekhez képest. Ilyenek lehetnek például a kereskedelmi láncok rendkívül olcsó saját márkás termékei. Mit bír ma el a magyar fogyasztók árérzékenysége?

A magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, és ez rövid távon nem is változik meg, hiszen például köztudott, hogy 2007-ben nehéz gazdasági év elé nézünk. Ezért nekünk is arra kell koncentrálnunk, hogy a legjobb minőséget a lehető legjobb áron állítsuk elő. Emellett továbbra is arra törekszünk, hogy megmagyarázzuk a fogyasztóknak, mi az a pluszérték és -minőség, amelyet a termékeinkkel megkapnak. Ez lehet az előnyünk a saját márkás kereskedelmi árukhoz képest.

Az imént már utalt arra, hogy a jövő év gazdasági szempontból nem lesz kedvező. Ilyen körülmények között fenn tudják-e tartani az idei bővülési ütemet?

Természetesen örülnék annak, ha minden évben 30 százalék körüli növekedést érhetnénk el, de ez nyilvánvalóan rendkívül nagy kihívás lenne. Ettől függetlenül optimista vagyok, mert innovatív vállalati stratégiánk garancia lehet a fenntartható fejlődésre. Valószínűsíthető azonban, hogy jövőre a Kékkúti növekedési üteme is lassul majd az ideihez képest az ismert gazdasági okok miatt.

A Nestlénél 1984 óta dolgozik. Korábban három évet Portugáliában, négyet Lengyelországban töltött vezérigazgatóként. A Nestlé-tulajdonú Kékkúti Ásványvíz Zrt.-nél három éve dolgozik.

Három gyermeke van, akik Franciaországban tanulnak. Magyarországon a feleségével él. Szeretnek itt tartózkodni, de magyarul nem beszélnek, mivel rendkívül nehéznek találják a nyelvet.

A Nestlénél 1984 óta dolgozik. Korábban három évet Portugáliában, négyet Lengyelországban töltött vezérigazgatóként. A Nestlé-tulajdonú Kékkúti Ásványvíz Zrt.-nél három éve dolgozik.

Három gyermeke van, akik Franciaországban tanulnak. Magyarországon a feleségével él. Szeretnek itt tartózkodni, de magyarul nem beszélnek, mivel rendkívül nehéznek találják a nyelvet.

Kékkúti Ásványvíz Jövőre lesz száz éve, hogy Kékkúton megindult az ásványvíz-kitermelés. A Nestlé 2000-ben kezdte meg a cég felvásárlását.

A Kékkúti Ásványvíz Zrt. tavaly mintegy 6 milliárd forintos árbevételt ért el. A társaság 173 embernek ad munkát.-->