Munkaerőpiac: tágra nyíljon-e az ajtó?

Finnország korlátozás nélkül beengedi munkaerőpiacára január 1-jétől a Romániából és Bulgáriából érkező munkavállalókat. A helsinki kormány döntése azért is különösen figyelemre méltó, mert a 2004. május 1-jén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai állam – köztük Magyarország – polgáraival szemben a tagság első két évében átmeneti korlátozásokat tartott fenn. A mostani lépés tehát akár annak beismerésének is tekinthető, hogy ez felesleges óvatosság volt. Inkább a svédeknek volt igazuk, akik azonnal felemelték a sorompót. (Utóbbiak egyébként ezt teszik most is.)

A két északi ország példáját egyelőre nem követi a többi régi tagállam. A 2004-ben csatlakozottak számára azonnal teljes liberalizációt bevezető Nagy-Britannia és Írország ezúttal korlátozni készül. Mindkét szigetország gyakorlatilag megtelt 2004 óta – főleg lengyelekkel, de más kelet-európaiakkal is. Nagy-Britanniában az elmúlt két és fél évben 514 ezer munkavállalót regisztráltak a nyolc új kelet-európai tagállamból, de az önfoglalkoztatókkal, egyéni vállalkozókkal, kiküldetésbe küldöttekkel és feketén dolgozókkal együtt a ténylegesen beérkezettek száma az egymilliót közelítheti – és ebben a számban a családtagok még nincsenek is benne. (A londoni kormány 2004-ben csak 13 ezer főt jósolt az első két évre összesen.)

Ilyen nagy tömeg fogadása még a viszonylag jól működő, 60 millió lakosra tervezett brit infrastruktúrát is komoly próbatétel elé állította. Elemzők szerint éppen a bizonyos szűk keresztmetszeteken túlzsúfolttá vált közszolgáltatások (no meg az újonnan jövők által támasztott bérverseny) miatti elkeseredés okozta, hogy az Eurobarometer hétfőn közzétett legújabb felmérése első ízben mutatta az EU további bővítésének elutasítását a korábban az unió kiterjesztését mindig nagy többségben pártoló britek körében. A brit kormány most évi húszezer főben korlátozza a román és bolgár állampolgároknak kiadható munkavállalási engedélyek számát a képzetlenebb munkaerőt igénylő szektorokban. A képzett munkaerő viszont akadálytalanul mehet majd a szigetországba.

Hollandiában szintén korlátozzák majd a román és a bolgár álláskeresők megjelenését. Csak akkor kaphatnak munkavállalási engedélyt, ha holland munkavállalóval nem sikerült betölteni az adott állást. A hágai álláspont érdekessége, hogy a kormány éppen január 1-jétől tervezi feloldani azt a kvótarendszert, amellyel 2004 májusától kezdve mindmáig korlátozza a két és fél éve csatlakozott államok (köztük hazánk) állampolgárainak munkavállalását. Októberben még a kvótarendszer meghosszabbítását tervezte a holland kormány, egy decemberi közleménye szerint azonban most már úgy látja, „a határok zárva tartása lelassítaná a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást”. A kérdésről éles vita várható a hágai parlamentben, mivel a három legnagyobb párt képviselőinek zöme ellenzi a nyitást.

Franciaország azt tervezi, hogy ugyanolyan lehetőségeket ad a román–bolgár duó polgárainak, mint amilyenekben a 2004-ben felvett országok munkavállalóit az idén májustól kezdve részesíti: vagyis egyes szakmákban gyakorlatilag akadály nélkül beengedi őket. Németország és Ausztria szigorúan zárva tartja munkaerőpiacát, Spanyolország, Dánia, Görög- és Olaszország szintén korlátozásokat tervez, Belgium, Portugália és Luxemburg még nem döntött. A 2004-ben hazánkkal együtt csatlakozott kilenc állam viszont a sorompó felemelésére készül.

Több korlátozni készülő országban is elterjedt a fillérekért dolgozó bolgár ápolónővér sztereotípiája mint a helyi munkaerő félelmének kiváltója. Ez a jelenség erősen hasonlít a lengyel vízvezeték-szerelő 2004-es figurájára, amely főleg francia nyelvterületen okozott nagy riadalmat – természetesen erről is kiderült, hogy teljesen alaptalanul. (A bolgár ápolónőktől való félelemnek persze semmi köze ahhoz, hogy éppen tegnap ítélték ismételten halálra azt az öt bolgár ápolónővért, akit Líbiában vádoltak meg, több száz gyermek HIV-vírussal való szándékos megfertőzésével – valószínűleg szintén teljesen alaptalanul.)

Magyarország a 2004-ben csatlakozott államok közül egyedül korlátozza január 1-jétől a román és a bolgár munkaerő szabad beáramlását. A legutóbbi tervek szerint hazánk mindössze 130-140 szakmában tenné lehetővé a szabad munkavállalást, illetve – miként a kormányfő fogalmazott egy egy héttel ezelőtti egyeztetésen – ezen területekre terjesztené ki az automatikus engedélykiadási gyakorlatot. A többi szakmában fennmaradna az engedélyezés rendszere. Végleges döntés a mai kormányülésen várható.