BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Harmadolás

2006-ban a magyar GDP-növekedés a régiós átlag kétharmada volt, 2007-ben már csupán egyharmada lesz. Az okok ismertek. De meddig tart a lassulás, és főként: hol áll meg?
2007.01.31., szerda 00:00

Tavaly a régió öt országának átlagos növekedése 5,8 százalék volt, a 4,1 százalékos magyar növekedés ennek csupán a kétharmadát érte el. Még az eurót bevezető Szlovénia is gyorsabban bővült. Ismertek a 2007-re adott GDP-előrejelzések. A magyar gazdaság – a legoptimistább prognózisok szerint – a globális növekedési ütem felével és a régiós ütem harmadával bővül majd ebben az évben, és nem éri el az EU átlagos növekedését. A pesszimisták szerint ennél valamivel még rosszabb lesz a helyzet.

De hol áll meg a magyar gazdaság lassulása? Mikor érjük el a régió növekedési ütemének felét? Elérjük-e valamikor a régiós átlagot? Előfordulhat-e még valaha, hogy a magyar GDP az EU átlagos szintjénél legalább kétszer gyorsabban bővül?

Néhány évvel ezelőtt ezeket a kérdéseket még nem lehetett volna feltenni Magyarországon. Ma aligha lehet más kérdéseket feltenni. Öt év pazarló és ebből négy év dilettáns gazdaságpolitikája vezetett idáig. Most egy olyan kísérletnek vagyunk a szenvedő alanyai, amely a növekedés mesterséges lassításával célozza meg az egyensúly helyreállítását. De mit is mutat a régió többi országa a növekedés és az egyensúly terén? Ott gyors a növekedés, ahol jó az egyensúly, és ott lassul le, ahol elromlottak a makrogazdasági egyensúlyok, különösen a költségvetési egyensúly. Európa feltörekvő régiója bizonyított egy liberális közgazdasági tételt: a gazdasági növekedést csak átmenetileg lehet egyensúlyi áldozattal gyorsítani, ez végül megbosszulja magát, és a tartós egyensúlytalanságból tartós növekedési áldozat lesz. A magyar gazdaság lassulása és az egyensúlyi mutatók romlása együtt halad: de tényleg 2007-ben éri el a lassulás a mélypontot? Azért fontos ez, mert egy másik közgazdasági tétel már aligha igaz: tartósan alacsony gazdasági növekedéssel nem lehet tartósan fenntartani a makrogazdaság egyensúlyát. Demokráciában és nyitott piacgazdaságban nem lehet, természetesen diktatúrával és zárt gazdasággal ez lehetséges. Lehetséges, de nem érdemes.

Ha a növekedés nem 2007-ben éri el a mélypontját, és 2008-ban még tart a lassulás, akkor hogyan hat ez majd az egyensúlyokra, különösen az államháztartásra?

Csak minisztériumi fejléces papíron jön ki, hogy először adóemeléssel, az állami beruházások csökkentésével, a kiadások mérséklésével és az infláció felpörgetésével lecsökkentem a növekedést, majd amikor úgy gondolom, hogy már elég volt, hirtelen újból növekedésnek indul a gazdaság. A valóság azonban eltér a papíros gazdaságtól. A külkereskedelmi – nyomában a folyó fizetési mérleg – javulása mögött már az üzleti szektor többségének beruházási fékezése áll, ez felerősödik 2007-ben, és a láncreakció még 2008–2009-ben is tart majd. A visszavont vagy évekre elhalasztott beruházásokból nem lesz munkahely, bér, fogyasztás: ez újabb beruházási fékezést hoz. Az EU-források késnek majd, a szűkös és nehézkes pályázatokon tömegesen nem indulnak a kisvállalkozások. A gazdaság jelentős területei lefagynak: terjed a körbetartozás, erősödik a csődhullám, nő a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatás. Ez a gazdaság válasza a megszorításokra: ez nem papír, ez valódi láncreakció. Ez nem a jövő: ez már valóság.

1993–94-ben a privatizáció és a külföldi működőtőke-beáramlás húzta ki a gödörből a magyar gazdaságot. A kormány azt várja, hogy most majd az EU-források teszik ezt. Tévedés. Az éves beruházások legfeljebb 10 százalékát finanszírozza majd EU-forrás, de a beruházások 90 százaléka a gazdasági környezet iránytűjét használja: ha a régióban máshol sokkal jobban megy, akkor oda mennek. Ha nőnek a tőke és a munka adóterhei, miért is lenne tömeges új munkahelyteremtés és beruházás a kisvállalkozói szektorban? Ha ez a kettő nem megy: akkor mi megy majd?

Tartós egyensúlyjavulás nem lehetséges tartós növekedési áldozattal, ezért kell gazdaságpolitikai fordulat.


A szerző a Növekedéskutató Intézet igazgatója, a Fidesz–MPSZ országgyűlési képviselője

A tervezett együttműködés résztvevői

Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztérium

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Regionális fejlesztési tanácsok


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Regionális fejlesztési tanácsok

-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.