Kivégzés után

A huszadik század egyik véreskezű diktátora távozott az élők sorából Szaddám Huszein szombat hajnali kivégzésével. Az egykori iraki elnök nyomorba taszította a világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező államát, több százezer iraki halálát okozta Irán elleni értelmetlen háborújával, sok tízezer honfitársa lemészárlását rendelte el személyesen. Rémtettei Pol Pottal vagy Szálasival helyezik egy sorba, sokszorosan rászolgált a bitófára.

Mindez persze nem homályosíthatja el azt, hogy a rendszerét megdöntő 2003-as, amerikai vezetésű hadjárat jogtalan volt. Azt sem, hogy az országot azóta eluraló káosz és polgárháború az átlag irakinak sokkal több szenvedést hozott, mint Szaddám zsarnoki, ám az uralmát elfogadók számára mégiscsak stabilitást jelentő rezsimje. A terrorizmus elleni harc egyik fő frontjának 2003-ban még hamisan kikiáltott Irak mára valóban a terroristák kezébe került, az instabilitás exportőrévé vált. Mindezért Bush elnök és az amerikai kormányzat a felelős.

A kiút megtalálása az iraki zsákutcából Szaddám kivégzése után sem lesz könnyebb az USA számára. Az amerikai csapatok távozása esetén három részre szakadna az ország, még véresebbé válna a polgárháború. Bush átgondolatlan 2003-as fellépése paradox módon az általa a Gonosz tengelyéhez sorolt teheráni kormány regionális hatalmának megerősödéséhez vezetett. A szombati kivégzés néhány hónap múlva apró epizód lesz a régió nem enyhülő kínjai közepette. UGy