késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Milliárdokról döntő tripartit fórum
A komoly érdekképviselet nem véletlen, a Munkaerő-piaci Alap (mpa) bevételeinek többsége ugyanis épp a munkaadói és a dolgozói járulékokból származik. Az előbbiek összege meghaladja a 195 milliárd forintot, míg az utóbbiaké a 89 milliárdot. A vállalkozói járulék is több mint 11 milliárd forint. „Az alap szakmai alapon működik, olyan munkaerő-piaci egyeztető fórum vagyunk, ahol szabályozástechnikai feladatokat is ellátunk, a döntéseink kilencven százalékának pedig anyagi vonzata van” – emelte ki Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára, aki a MAT munkájában az alakulás időpontjától részt vesz, hozzátette: „Komoly felelősségünk van, hisz olyan munkaerő-piaci aktív, illetve passzív eszközökről döntünk, amelyek befolyásolják az álláspiacot.”
Mindez egyébként olyannyira így van, hogy az irányító testület céljainak hivatalos megfogalmazásában ez áll: „A MAT célja, hogy a foglalkoztatási törvényben meghatározott jogainak gyakorlásával, az mpa-val való gazdálkodáson, annak ellenőrzésén keresztül is járuljon hozzá a foglalkoztatási feszültségek mérsékléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez.” 2002–2003-ban a megemelt minimálbér hatásainak kompenzálása, a munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kísérleti projektjeire a keretösszegek biztosítása, ez mind a MAT érdeme – emelte ki Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, aki szintén a testület alapítója, hozzátette: a MAT működése a szociális partnerség sikertörténete.
A testület joga például meghatározni, illetve elfogadni a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználására vonatkozó irányelveket. Döntési joga van viszont például a gazdaság-, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásban, azok finanszírozásában, illetve a közhasznú munka támogatásában. A testületnek véleményezési jogot biztosít a törvény például a munkanélküli-ellátásokra vonatkozóan, és negyedévente értékelnie kell az alap pénzeszközeinek a felhasználását is.
Ezen túlmenően a fórum szakértői vizsgálatokat kezdeményezhet az alap felhasználására vonatkozóan, illetve, hogy a jogalkotó egészítse ki vagy módosítsa a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó hatályos szabályzókat.
A MAT úgy működik, mint egy nagyvállalat felügyelőbizottsága, havi ülések, szigorú beszámoltatás és rigorózus döntések jellemzik – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A MAT ülései nem nyilvánosak, azokon csak a testület tagjai, az oldalak szakértői, a meghívottak, valamint a testület titkárságának munkatársai vehetnek részt. A tagok megbízatása négy évre szól.
Magyarországon egyébként hatféle elkülönített állami pénzalap van, ezek összevont bevétele megközelíti a 429 milliárd forintot. A Munkaerő-piaci Alap súlyát mutatja, hogy ennek az összegnek több mint háromnegyedét teszi ki. Bevétel tekintetében ezt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap követi, 41 milliárdos költségvetéssel. A Nukleáris Pénzügyi Alapnak 13, a Nemzeti Kulturális Alapnak pedig 8,6 milliárdos bevétele van, míg a Szülőföld Alap egymilliárddal gazdálkodik, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap pedig 85 millióval.
A MAT döntéseinek jogkörei
A Munkaerő-piaci Alap tekintetében:A fejlesztési és képzési alaprész kivételével az egyes alaprészek közötti átcsoportosításról
Az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról
A gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, projekteknek a Nemzeti Segélykoordinátorhoz történő benyújtását megelőzően a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programok mpa-ból történő finanszírozásáról
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól és az ezzel összefüggő, nem tervezett működési kiadások finanszírozásáról
A foglalkoztatási alaprész tekintetében:
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kereten felül a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról
Központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről
Foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról
A közhasznú munka támogatása mértékének legfeljebb 90 százalékban, időtartamának legfeljebb két évben történő meghatározásáról, amennyiben a támogatás anyagi fedezetéül az mpa foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál
A foglalkoztatási alaprész terhére a tárgyéven túli fizetési kötelezettség maximális mértékének meghatározásáról
Az mpa rehabilitációs alaprész tekintetében:
A központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról
A fejlesztési és képzési alaprész kivételével az egyes alaprészek közötti átcsoportosításról
Az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról
A gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, projekteknek a Nemzeti Segélykoordinátorhoz történő benyújtását megelőzően a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programok mpa-ból történő finanszírozásáról
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól és az ezzel összefüggő, nem tervezett működési kiadások finanszírozásáról
A foglalkoztatási alaprész tekintetében:
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kereten felül a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról
Központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről
Foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról
A közhasznú munka támogatása mértékének legfeljebb 90 százalékban, időtartamának legfeljebb két évben történő meghatározásáról, amennyiben a támogatás anyagi fedezetéül az mpa foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál
A foglalkoztatási alaprész terhére a tárgyéven túli fizetési kötelezettség maximális mértékének meghatározásáról
Az mpa rehabilitációs alaprész tekintetében:
A központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.