Újabb növekedési pályára akarja állítani a Vodafone-t az új vezérigazgató

- Milyen feladattal bízta meg az anyacég? A hatékonyságot vagy inkább a bevételt kell javítania, vagy még mindig az előfizetői szám, a piaci részesedés növelése a prioritás?

- Nagyjából ezeknek a kombinációja. Mindenképpen újabb növekedési pályára kell állítani a Vodafone-t Magyarországon, amely mögött egy hároméves stratégia áll, ennek a végrehajtását kell levezényelnem. Azt gondolom, hogy a magyar piacban még bőven van előfizetőszám-növekedési potenciál.

- Ehhez az kellene, hogy Magyarországon is általános gyakorlat legyen az előfizetőnként két-három SIM kártya.

- Ki kell lépni az első SIM kártya mögül. Én már a negyediknél tartok, külön SIM kártyát használok a laptopomhoz, a levelező Blackberrymben, de van Vodafone-kártya az otthoni telefonomban is. Két hete volt az az ünnepélyes pillanat, amikor a vezetékes készülékemet eltettem a dobozába, azóta a vezetékes számom mögött ott az otthoni mobilmegoldás, amelyre akár SMS-t is kaphatok. Ilyen jellegű bővülésekre feltétlenül számítok. Szerintem ha a három mobilszolgáltató értelmesen meg tudja magyarázni, mi a mobilinternet, ez a piac meg sem áll a 12-13 millió előfizetésig. Még az első SIM kártyás piacban is látok tartalékot.

- Erre a piacra azonban a versenytársak azt mondják, a megszerzése és a megtartása sokba kerül, bevételben viszont keveset hoz.

- Öt évvel ezelőtt még engem is meglepett, hogy az akkor még tizenkét éves fiam mobiltelefont kért karácsonyra, ma már teljesen elfogadott, hogy ez a korosztály is a mobilszegmens célközönsége. De lépegetünk korban felfelé is. A Vodafone-nak van olyan készüléke, amely a technikára kevésbé fogékony idősebb korosztálynak teszi könynyebbé a mobilhasználatot.

- Visszatérve a mobilinternetre, ez akkor élvezhető igazán, ha a sebessége eléri a vezetékesét. A 3G hálózat önmagában nem képes erre, kell hozzá a szupergyorsító HSDPA-technológia. A versenytársak közül a T-Mobile már alkalmazza, a Pannon teszteli, a Vodafone ezzel kapcsolatos terveiről azonban még nem sokat hallottunk.

- Egy kicsit úgy érzem magam ezen a terepen, mint korábban a PC-penetrációval kapcsolatos várakozásokkal. Az ugyancsak tipikus tyúk–tojás helyzet volt. Akkoriban azt lehetett hallani, hogy az emberek azért nem vesznek PC-t, mert nem igazán látják, mire is tudnák használni. A gyártói oldal meg úgy gondolkodott: nem sietek az alkalmazásokkal, mert nincs meg a kellő felhasználói háttér, nincs kinek fejleszteni. Elég sokáig jellemezte ez a helyzet a piacot. A 3G–HSDPA összefüggésben is ezt érzem: beruházni akkor érdemes, ha már látható, hogy annak ellenértéke a forgalomnövekedésből megtérül. Viszont itt is csapdába kerülhetünk, hiszen csak akkor remélhetünk bevételnövekedést tőle, ha lesz mód elég sok helyen használni. Csak azt tudom mondani, ha lesz rá megfelelő igény és meg tudjuk tölteni megfelelő tartalommal, beruházunk a szupergyorsítóba. Hozzáteszem, ahogy az egész telefonproblémára számos országban a mobil jelentette a megoldást, s hatalmas lépésekkel elszaladt a vezetékes telefon mellett, szerintem a végén a tömeges internetet is a vezeték nélküli technológia fogja megteremteni. A mobilinternet ugyanis egy dimenzióval több, mint a hagyományos internet.

- Hogy kell ezt érteni?

- Valamikor létezett a világ az internet nélkül is, annak megjelenésével azonban megszűntek az időkorlátok, például, hogy egy boltban csak a nyitvatartási idő alatt, tíztől este hatig tudok vásárolni, bankolni. Lényegében átmentünk 24 órás üzemmódba. A mobilinternet ehhez ad még egy dimenziót, a teret. Ott netezem, ahol éppen vagyok. Felül mondjuk az üzletember a vonatra Budapesten, és Bécsig megírja a jelentését, de ugyanezt teheti az autóban is, ha más vezet. Ez a lehetőség nem áll rendelkezésre a vezetékesnél, de még más vezeték nélküli – például wifi- – megoldásoknál sem, azok hatótere is viszonylag korlátozott.

- A Vodafone a versenytársaihoz mérten más alkalmazási területen is jóval óvatosabb, egyelőre nem szállt be a mobilos fizetések piacára sem, noha az elemzők ezt is fontos területnek tartják.

- Ezzel még nem volt időm foglalkozni. A dolgot kívülről nézve másképp ítéli meg az ember. Valami oka biztosan volt, amiért eddig nem léptünk. Ezek viszont tipikusan olyan területek, ahol a két másik versenytárssal együtt kell működnünk.

- Stílusváltást jelez az utolsó gondolat. Eddig a távközlési piacon a külső szemlélő számára inkább ellenséges, mint versengő volt a viszony az egyes szolgáltatók között. Az ön által a beiktatáskor elmondott beszéd is visszafogott volt, semmi agresszív nyomulás, semmi harcias jelző a versenytársak legyűrésére. Kívülről jött emberként úgy érzi, összebékítheti a piaci szereplőket?

- Az informatikai piac szereplőjeként is az volt az elvem, inkább növeljük a meglévő tortát, hogy ezáltal mindenkinek több jusson, mintsem egymás elől faljuk fel az egyre kisebb szeleteket. Szeretem a versenyt, sőt szeretek is győzni, de nem mindegy, milyen áron.

- A ma még ki nem használt piaci lehetőségek között az egyik legérzékenyebb terület lehet a mobilos reklám. Itt is hasznos lenne a szolgáltatók együttműködése, hogy ne fordulhasson elő az, ami a levelező rendszereket manapság lebénítja: a kéretlen e-mailek özöne.

- A szolgáltatónak e téren valóban körültekintőnek kell lennie, csak azokhoz az ügyfelekhez szabad eljuttatni a reklámokat, akik nyitottak az ilyen megkeresésekre.

- Ön eddig amerikai cég magyarországi leányvállalatainál dolgozott, most európai társaság itteni cégét vezeti. Melyek a legfőbb eltérések szervezeti, döntéshozatali szinten? Mit érdemes korábban szerzett tapasztalataiból átmenteni?

- Még nem tartok ott, hogy érdemlegesen megítélhessem a különbségeket. Annyit azonban már látok, hogy a Vodafone anyavállalati menedzsmentjének a felépítése laposabb, közelebb vagyok az első számú döntéshozóhoz, mint a korábbi cégeimnél, a HP-nál vagy a Compaqnál.

- Eddigi pályafutása során önt úgy ismerték, hogy a vezetési stratégiában előbb-utóbb igyekezett valamilyen szinten megvalósítani az úgynevezett kis ország modellt, amely nagyobb döntési önállóságot eredményezett a menedzsmentnek a helyi ügyekben. Mennyire tudja ezt megtenni a Vodafone-nál, vagy itt inkább végrehajtó „corporate katonaként” kell viselkednie?

- Ma úgy látom, a kis ország modellre a Vodafone Magyarországnál sokkal nagyobb a lehetőség, mint volt számomra a legutóbbi munkahelyemen, a HP-nál.

- Miben dönthet önállóan?

- Ennek részletesebb felméréséhez még rövid ideje vagyok itt, de az tetszik, hogy az anyacég tőlünk várja az ötleteket és az elképzeléseket.

- Abban, hogy ön lett a Vodafone új vezére, van annak is szerepe, hogy informatikai cégtől jön, s a tendenciák a mobilpiacon is azt mutatják, hogy az informatikának és a távközlésnek inkább előbb, mint utóbb össze kell érnie?

- Az informatikának valóban egyre nagyobb szerepe lesz ezen a területen is. A PC és a mobil közeledése is ezt támasztja alá, a telefonokon egyre több olyan alkalmazás jelenik meg, amelyet eredetileg a PC-re terveztek. Az adatkommunikációban rejlő további üzleti lehetőségek kiaknázásában is segít az IT.

- Ön jó lobbistának bizonyult eddigi pályafutása során anyacéges beruházások, fejlesztések Magyarországra hozatalában. A szolgáltató típusú cégeknél ilyen jellemző beruházásnak számíthat a különféle belső üzleti folyamatok kiszervezése. Lát esélyt ilyenre a Vodafone-nál is?

- Valóban, korábban is igyekeztem corporate fejjel gondolkodni, s az volt a célom, hogy Magyarország jól látható helyen legyen az anyacég térképén. A Vodafone-nál is törekszem valami hasonlóra, hogy ez mennyire lesz sikeres, majd meglátjuk.

- Magyarországon már el is indult a Vodafone kiszervezése. Úgy tudom, bizonyos nem alaptevékenységeket már külső cégekkel végeztet a cég.

- Az egyik nagy projekt az informatikai fejlesztések egy részének a kiszervezése. Erre globális programot dolgozott ki a Vodafone, két nagy partnerrel szerződött, az IBM-mel és az EDS-szel. Az, hogy hol és melyik cég veszi át a feladatot, az adott leányvállalatnál lévő számlázási rendszertől függ. Magyarországon az utóbbié lett a megbízás. Az anyacég ezenkívül centralizálja a beszerzési és ellátási láncot is.

- Informatikai karrierje idején jelentős szerepeket vállalt szakmai érdek-képviseleti szervekben, mi lesz most ezekkel?

- Az Inforum elnöki posztjáról lemondtam, az Informatikai Vállalkozások Szövetségénél még ott vagyok. A szervezet nyitni akar a távközlési piac felé is, és ez szerintem ésszerű lépés is lenne.

- Az ön neve az elmúlt több mint másfél évtizedben a sporttal is összefonódott, főként a vízilabdával. A Vodafone viszont más sportokra voksolt: a Formula–1 mellett a focit támogatja. Számíthat a jövőben a vízilabda is a Vodafone-ra?

- A Vodafone nagyon fontosnak tekinti a sportot, világszerte komoly összegeket fektet bele. Nekünk külön jó, hogy a Formula–1-hez Magyarországnak is van köze. Most vizsgáljuk, milyen más sportágakat lehet támogatni. A vízilabda kapcsán egyelőre egyértelmű a képlet, a HP támogatási szerződése éppen most járt le, de az új HP-vezetésnek joga eldönteni, továbbviszi-e azt, vagy sem. Ha igen, a vízilabda elkelt, ha nem, akkor a Vodafone komolyan meggondolja, hogy belép a támogatók közé.