Akadályok a gyorsabb internet útjában

Az eltérő jóslatok ellentmondása csak látszólagos. Az előfizetőhöz menő vonalak felgyorsításában tetemes sebességtartalékok vannak. Míg azonban az utolsó szakaszra szánt adatcsomagokat a szolgáltató a távolsági vagy a globális hálózatról le tudja halászni, az időbe telik, nem is kevésbe, sőt lehet, hogy egyre többe.

A Deloitte jelentése szerint gyors ütemben növekszik az igény a nagyobb átviteli sebességet igénylő – hang- vagy mozgóképi – letöltések iránt. Ezzel azonban aligha tud lépést tartani a távolsági, főleg a kontinensek közötti átvitel. Aki nagyobb fájlokat készül elérni, az tapasztalhatja, hogy a szolgáltatója által meghirdetett névleges letöltési sebességnek gyakorta csak a töredéke jelentkezik otthonában.

Az előfizetői szakasz látványos gyorsulása és a felhasználó által otthon elérhető nettó sebesség korlátozottsága közötti különbségnek a technológiában rejlő okai vannak. Az internet – beleértve egyre inkább a hang- és a mozgóképi tartalmat – adatcsomagok továbbításán nyugszik. Ezeket a csomagokat a távolsági szakaszokon optikai kábeleken viszik át, a hálózati csomópontokon azonban a fényjeleket viszsza kell alakítani elektromos jelekké, hogy az egyes csomagokat a címzésük alapján a megfelelő irányba továbbítsák. Az újabb távolsági szakaszon való továbbításra az elektromos jeleket ismét optikai impulzusokká kell alakítani, mindezt egy nagyobb távolságú átvitelnél akár tucatnyi csomópontnál is meg kell ismételni. Az ilyen – optikai-elektromos-optikai – átalakítások elkerülhetetlenül korlátokat állítanak a sebesség növelésének útjába, így okkal lehet attól tartani, hogy a nagy sávszélességigényt támasztó videoátvitel gyors terjedése miatt gyengül az egyes előfizetők által elérhető hálózati teljesítmény.

A helyzeten a két nagy európai szolgáltató, a Deutsche Telekom és a France Télécom gyorsított hálózatfejlesztési beruházásokkal kíván javítani. A német vezetékes szolgáltató már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy kész egy hárommilliárd eurós beruházást indítani, ha ennek megtérülésére kap bizonyos piacvédelmi garanciákat. A cég olyan elvárást fogalmazott meg, hogy a hatályos uniós szabályok alól kapjon meghatározott időre szóló felmentést, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ne kelljen az új, nagyrészt optikai szálas hálózatot azonnal megnyitnia, hogy azon más szolgáltatók is továbbíthassanak digitális tartalmat. A német kormány hajlott arra, hogy ezt a védelmet megadja, és egy új távközlési törvényben szabályozza. Brüsszel azonban hallani sem akart erről, és kilátásba helyezte, hogy a törvény hatálybaléptetése után azonnal a luxembourgi Európai Bíróság elé citálja a berlini kormányt a versenyszabályok megsértésének szándékával.

Az ügyről a német gazdasági minisztérium lapunkkal közölte, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetése ellenére a törvényt a német parlament jóváhagyja, így az még ezen a héten hatályba léphet. Brüsszelben viszont – a média és kommunikációs ügyekben illetékes biztos – Viviane Reding már a fiókjában (vagy a számítógépén) megfogalmazva készen tartja az Európai Bíróságnak küldendő beadványt, emiatt az adott ügyben látványos politikai tűzijátékra lehet számítani.

A tétek óriásiak: a Deutsche Telekom azt ígérte, hogy a fejlesztés nyomán lakásonként 50 megabit per szekundumos teljesítményt tudna nyújtani. Ez nagyjából 10 olyan tévécsatornát jelent, amelyek külön-külön és képesek az ismert sugárzási normák szerinti képminőséget („broadcast quality”) szavatolni. Ezeket a csatornákat ráadásul tetszés szerinti tartalommal lehet megtölteni, eltérően a kábeltévé-hálózatok kötött kínálatától. Ha lehet, még ennél is látványosabb fejlesztésbe fogott a France Télécom, amellyel lakásonként akár 100 megabit per szekundumos kapacitást is előfizetői rendelkezésére tudna bocsátani, egy ideig azonban csak a kiválasztott körzetekben. Ezzel a francia szolgáltató végképp tökéletes platformot tudna nyújtani az úgynevezett „triple play”, azaz az internetes és a szórakoztató tartalom, illetve a személyes kommunikáció számára, ez utóbbiba nyilván beleértve a videotelefóniát.

A helyzeten várhatóan javít majd valamelyest az az év eleji bejelentés, amely szerint Magyar Telekom hálózatfejlesztést hajt végre, ez „gyorsabb, kényelmesebb, élménygazdagabb” internetezést tesz lehetővé. A közlemény szerint a sebességnövelést január 15-én, egyedi igénybejelentés nélkül elkezdték. A megadott új paraméterek arra utalnak, hogy az előfizetői szakaszban a korábbi sebességkategóriák 2-4-szeres megemelésére és „akár” 18 megabites letöltési végsebességre lehet számítani, az előfizetett teljesítménykategória szerint. A szolgáltató azonban óvatosságból azt is hozzátette, hogy a közölt – megemelt – kategóriánkénti sebességmaximumot „a ténylegesen nyújtott szolgáltatás nem feltétlenül éri el”.

A helyzeten várhatóan javít majd valamelyest az az év eleji bejelentés, amely szerint Magyar Telekom hálózatfejlesztést hajt végre, ez „gyorsabb, kényelmesebb, élménygazdagabb” internetezést tesz lehetővé. A közlemény szerint a sebességnövelést január 15-én, egyedi igénybejelentés nélkül elkezdték. A megadott új paraméterek arra utalnak, hogy az előfizetői szakaszban a korábbi sebességkategóriák 2-4-szeres megemelésére és „akár” 18 megabites letöltési végsebességre lehet számítani, az előfizetett teljesítménykategória szerint. A szolgáltató azonban óvatosságból azt is hozzátette, hogy a közölt – megemelt – kategóriánkénti sebességmaximumot „a ténylegesen nyújtott szolgáltatás nem feltétlenül éri el”.

-->

A helyzeten várhatóan javít majd valamelyest az az év eleji bejelentés, amely szerint Magyar Telekom hálózatfejlesztést hajt végre, ez „gyorsabb, kényelmesebb, élménygazdagabb” internetezést tesz lehetővé. A közlemény szerint a sebességnövelést január 15-én, egyedi igénybejelentés nélkül elkezdték. A megadott új paraméterek arra utalnak, hogy az előfizetői szakaszban a korábbi sebességkategóriák 2-4-szeres megemelésére és „akár” 18 megabites letöltési végsebességre lehet számítani, az előfizetett teljesítménykategória szerint. A szolgáltató azonban óvatosságból azt is hozzátette, hogy a közölt – megemelt – kategóriánkénti sebességmaximumot „a ténylegesen nyújtott szolgáltatás nem feltétlenül éri el”.

A helyzeten várhatóan javít majd valamelyest az az év eleji bejelentés, amely szerint Magyar Telekom hálózatfejlesztést hajt végre, ez „gyorsabb, kényelmesebb, élménygazdagabb” internetezést tesz lehetővé. A közlemény szerint a sebességnövelést január 15-én, egyedi igénybejelentés nélkül elkezdték. A megadott új paraméterek arra utalnak, hogy az előfizetői szakaszban a korábbi sebességkategóriák 2-4-szeres megemelésére és „akár” 18 megabites letöltési végsebességre lehet számítani, az előfizetett teljesítménykategória szerint. A szolgáltató azonban óvatosságból azt is hozzátette, hogy a közölt – megemelt – kategóriánkénti sebességmaximumot „a ténylegesen nyújtott szolgáltatás nem feltétlenül éri el”.

-->