Európai bankként működni

- E hónaptól UniCreditként folytatja Magyarországon a HVB. Azon kívül, hogy ez rengeteg adminisztrációs teendővel és új logóval jár, milyen változásokat hoz a bank – és persze az ügyfelek – életében?

- Nagyon fontos fejlődési potenciált jelent, hogy a hitelintézet a kontinens egyik legnagyobb bankházának a részeként működik tovább. Tudatosan kapcsoljuk össze az egyik történelmileg is legfejlettebb európai régió, a lombard–bajor–osztrák háromszög több száz éves pénzügyi hagyományait az új típusú európai banki kultúrával. A névváltás tehát egyben kultúrafejlesztést is jelent, az UniCredit igazi európai bankként működik Magyarországon is. A célunk nem az, hogy a legnagyobb bank legyünk a piacon, az értékvezérelt üzleti filozófia révén viszont el akarjuk érni, hogy a miénk legyen a legelégedettebb ügyfélkör.

- Az UniCredit Európában jól ismert márkanév, itthon viszont ez nem ennyire egyértelmű. Ennek tükrében, gondolom, kissé megugranak a banknál a marketing-költségek.

- A re-branding mindig beruházásokkal járó művelet, csak a legprofibb szakemberek tudják összeegyeztetni a költségszínvonal megtartásával, tehát igen vékony jégen táncolunk. Elmondhatom, a szinergiák maximális kihasználása révén nálunk jelentősen alacsonyabbak a költségek a hasonló folyamaton átesett versenytársainkénál: bankunkra mindig is a nagyfokú költséghatékonyság volt a jellemző, és ebből ezúttal sem engedünk.

- Az élbolyban szereplő bankok mindegyikén látszik – ha nem is mindig vallják be –, hogy milyen fogyasztói rétegekre összpontosítanak leginkább. A HVB Bank – nekem legalábbis úgy tűnik – elsősorban a felső, illetve felső középosztálybeli rétegekre koncentrált. UniCreditként változik-e ez az üzleti filozófia?

- Nem jelentősen. Természetesen a lakossági ügyfélkör folyamatos bővülése – a 13 hónappal ezelőtti évzáró 100 ezerhez képest most közel 200 ezer ügyfeleink száma – együtt jár a jövedelemszegmens szélesedésével, ám az egy főre jutó betét terén még mindig az élbolyban vagyunk. A fiókhálózat fejlesztésénél is figyelembe vesszük ezt a szempontot: az új értékesítési egységeink olyan helyszíneken nyílnak, ahol az ügyfél és a jövedelem egyaránt elérhető.

- Ám a jelek szerint minden bank így gondolkodik: jól megfigyelhető, hogy csak bizonyos területeken – Budapesten és az agglomerációban, vidéki nagyobb városokban – nyitnak fiókokat a hitelintézetek, így gyakran előfordul, hogy öt-hat fiók is áll egy csokorban. Elbírja ezt a magyar piac?

- Természetes, hogy a bankok arra igyekeznek terjeszkedni, ahol adott a fizetőképes kereslet. A piac elbírja, hogy egyes helyeken koncentráltan több fiók legyen, hiszen a retail üzletágban tíz-húsz évnyi növekedés látható. Ennek két oka van: egyrészt a magyar gazdaság, a GDP folyamatosan bővül, másrészt a hazai lakosság által igényelt banki szolgáltatások szintje még mindig nagyon alacsony. Az egy csokorba rendeződés pedig önmagában nem baj: az egyéb területeken működő szolgáltatókra is jellemző, hogy egy helyre tömörülnek – gondoljon csak a bevásárlóközpontokra, bútoráruházakra, autókereskedőkre. Ha egy bolt bezár, nem a többiek közelsége az ok.

- Említette korábban, hogy két év alatt nagyjából egy százalékponttal kívánják növelni a bank piaci részesedését. A jelenlegi, kihegyezett piaci verseny közepette kitől lehet ezt összeszedni?

- A kérdés logikusnak tűnik, ám a magyar piacra nem teljesen érvényes. A hazai banki piac ugyanis nem áll moccanatlanul, hanem gyors ütemben bővül, tehát a növekedésből tudunk nagyobb részesedést szerezni. A verseny persze hihetetlenül éles. Véleményem szerint a jelenlegi, a retailszegmensben érdekelt nagyjából tíz szereplő erre a piacra hosszú távon túl sok, tehát a további koncentráció logikus, de azt nem vagy nem csak a hazai piac logikája fogja meghatározni.

- Ha már a piaci részesedésnél tartunk: mennyire hajlandó belemenni a bank az egyre gyilkosabbnak látszó árversenybe, különös tekintettel a vállalati szektorra? Annak alapján ugyanis, amit a piaci szereplők mondanak a corporate üzletágról, úgy tűnik, mintha az alig termelne nyereséget.

- Az árverseny valóban különlegesen erős a szektoron belül, ennek legkézzelfoghatóbb jeleit a marzsok csökkenésénél lehet látni. Azt viszont nem gondolom, hogy a vállalati üzletágban ne termelődhetne nyereség. Arról van szó, hogy a magyarországi piacon már a fejlett Európa áraival kell hogy dolgozzanak a bankok. Ha ez nem megy, a cégek külföldi hitelintézettel finanszíroztatják magukat. Ez persze újra erősíti a már említett koncentrációs folyamatot, amely egyébként törvényszerű: elég arra gondolni, hogy az USA-ban 1922-ben 3600 önálló tulajdonú autógyártó működött, 1990-ben három, ma pedig már csak kettő. Az európai banki szférában ugyanezt a trendet követhetjük nyomon, ennek az egyik nyertese az euróövezetben ma már dobogós helyezésű UniCredit csoport.

- A szakértők minden évben elmondják, hogy most aztán tényleg lelassul majd a bankszektor. Ehhez képest a háztartások hiteleinek állománya tavaly újra negyedével nőtt. Mit lehet várni 2007-től?

- Amilyen ütemben a GDP növekedésének az üteme lassul, úgy mérséklődik a bankszektor bővülése is, de azért GDP feletti marad. Az idei folyamatokról annyi valószínűsíthető, hogy a tavalyi, a szektor egészére jellemző 20-22 százalékos növekedés most nem ismételhető meg. Más kérdés, hogy nagyon korai a növekedési sztori végéről beszélni, a két számjegyű bővülés 2007-ben is benne van a bankszektorban.

- A más régiós külföldi leányokkal összevetve az UniCredit itthon nincs a piacvezetők között. Mennyire tartják fontosnak, hogy ez a helyzet megváltozzon? Másképpen fogalmazva: mennyire erős a bankban az akvizíciós hajlam?

- Az UniCredit a régió más leányaival összevetve egyáltalán nem számít kicsinek a maga hozzávetőlegesen 1300 milliárd forintos mérlegfőösszegével, jelenleg a kelet-európai érdekeltségek közül a negyedik legnagyobb: sokat mond a piacokról, hogy méretét tekintve túlszárnyalja például a hazájában második számú szereplőnek számító román bankot. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy nem kielégítő a magyar piacon elért mérlegfőösszeg szerinti hetedik pozíció. Bár akvizíciós kérdésekről nem nyilatkozhatok, a tulajdonosnak nyilvánvaló érdeke, hogy ha adódik megfelelő lehetőség, azt kihasználja.

- Számomra egy kicsit úgy tűnik, hogy a banknak egyszerre kell sok szempontnak megfelelnie: növekvő piaci rész, sikeres névváltás, nagyobb hatékonyság, úgy, hogy közben – legalábbis a várakozások szerint – szűkül a piac. Hogyan tudják mindezt összehangolni?

- Az UniCredit világos stratégiával, kiváló szakembergárdával, tisztességes, emberi értékrenddel és ennek megfelelő termékekkel rendelkezik, így biztos vagyok benne, hogy kiválóan helyt tud állni a magyarországi, rendkívül kiélezett versenyben is. Felhívnám a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a re-branding nemcsak többletfeladatot, hanem mindenekelőtt új lehetőségeket jelent. Elég csak abba belegondolni, hogy az UniCredit hazai ügyfelei az eurózóna harmadik legnagyobb, a saját közép- és kelet-európai térségünknek pedig a messze piacvezető bankházával állnak kapcsolatban, ez a kontinens más országaiban járva rövid idő múltán tudatosodik bennük. Ausztriában szinte minden második bankfiókon ott láthatjuk az UniCredit piros logóját. Igazán dinamikus jel, amellyel honfitársaink leggyakoribb üdülési célpontjain, Horvátországtól Németországon és Szlovákián át Olaszországig mindenütt gyakran fognak találkozni.

- A „bank és biztosítás” modellt több nagy szolgáltató is próbálja előtérbe helyezni a magyar piacon, és szaporodnak a különböző együttműködési megállapodások is. Hogyan viszonyul a csoport ehhez a kérdéshez?

- Az UniCredit komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoportként működik a magyar piacon, és testvér- vagy leánycégei – többek között a lízingcég, a jelzálogbank, a faktorcég, az alapkezelő – mellett a legnagyobb a tulajdonrésze a Budapesti Értéktőzsdében is. A bank együttműködik a Fundamenta-Lakáskasszával – és részben tulajdonosa is –, és elmondható, hogy több szerepben is piacvezető. Ami a bankbiztosítás modelljét illeti: összesen hét biztosítótársasággal állunk valamilyen üzleti kapcsolatban, tehát ennek a területnek a lefedése is adott. A terveink között az viszont nem szerepel, hogy saját magunk alapítsunk ilyen leánycéget.

1976-ban végzett a közgazdaság-tudományi egyetemen, Budapesten

1976–1977: Magyar Nemzeti Bank, hitelelőadó

1978–1988: Pénzügyminisztérium, tudományos kutató, majd a nemzetközi pénzügyek főosztály helyettes vezetője

1988–1993: Világbank, Washington, USA, az ügyvezető igazgató asszisztense

1993–1995: Kereskedelmi Bank Rt., ügyvezető igazgató

1996–2006: Allianz Hungária Biztosító Rt., elnök-vezérigazgató

2006–: UniCredit Bank Hungary Zrt., vezérigazgató

Jelenleg a Siemens Magyarország Rt. felügyelőbizottsági tagja

1976-ban végzett a közgazdaság-tudományi egyetemen, Budapesten

1976–1977: Magyar Nemzeti Bank, hitelelőadó

1978–1988: Pénzügyminisztérium, tudományos kutató, majd a nemzetközi pénzügyek főosztály helyettes vezetője

1988–1993: Világbank, Washington, USA, az ügyvezető igazgató asszisztense

1993–1995: Kereskedelmi Bank Rt., ügyvezető igazgató

1996–2006: Allianz Hungária Biztosító Rt., elnök-vezérigazgató

2006–: UniCredit Bank Hungary Zrt., vezérigazgató

Jelenleg a Siemens Magyarország Rt. felügyelőbizottsági tagja Cég: UniCredit Bank 2007 februárjától a HVB Bank UniCredit Bank Hungary Zrt. néven folytatja működését Magyarországon.

A pénzintézet mérlegfőösszege alapján a hetedik legnagyobb szereplő a magyar piacon. 2006-ban mintegy fél százalékponttal növelte piacrészét. Ügyfeleit jelenleg 75 fiókon keresztül szolgálja ki.-->