Így játszanak ők

A héten ismét „eljátszadoztak” a pártok és vezéreik. Gyurcsány Ferenc reformert játszott, aki dolgozik, menetrendet szab, sőt mi több, kormányoz, a példátlan magatartást tanúsító, együtt nem működő ellenzékre pedig nem pazarolja erejét, „azokról” egy szót sem érdemes ejteni. Orbán Viktor megmondó embert játszott, aki felülemelkedik a társadalom többsége által leírt, elutasított politikai eliten, felrázza az apátiából az „új többséget” úgy, hogy közben szóban ledarálja a „hazugokat”. A kormány stratégiája szerint a húsbavágó intézkedéseket már meghozta, a következőkről majd „elbeszélget” az emberekkel, s azon töri a fejét, hogy a majdan újraosztható forrásokkal miként bánjon, azaz 2009-től melyik társadalmi, választói csoportnak juttasson egy kicsivel többet. A legnagyobb ellenzéki párt dolgozna, egyeztetne, de addig nem, amíg az „új arisztokrácia” áll az ország élén. Mindkét oldal magatartása hónapok óta ez. Az egyik reformál, a másik reformálna, de nem „ezekkel”. Így állunk most. A nagy játékok között megbújnak a kicsik: parlamenti kivonulások vagy éppen a jegybankelnök-jelölti bejelentés időpontja. Mert bár Gyurcsány Ferencnek gratulálnak a piaci szereplők Simor András MNB-elnökké jelöléséhez, azt hozzátehetjük: a jelölt megnevezésének időpontja, azaz hogy a kormányfő a kommunikációs húzással igyekezett „rátakarni” az Orbán-beszédre, gyerekes játéknak tűnik. Ha már ennyit várt a hírrel, azt közölhette volna akár ma is. TE