Rögös leszerelés

A múlt héten kötött megállapodás ellenére is hosszú és rögös útnak ígérkezik Észak-Korea nukleáris leszerelése. Akárcsak az 1994-ben a Clinton-adminisztráció által tető alá hozott hasonló egyezség esetében, most is az várható, hogy az alku végrehajtásának minden egyes lépését hosszú viták előzik majd meg, amelyek rossz esetben akár ismét annak borulását eredményezhetik. Csakhogy ezúttal Észak-Korea már rendelkezik atomfegyverrel; 1994-ben még nem tartott itt. Rossz előjel, hogy az észak-koreai média szerint a phenjani vezetés pusztán az atomprogram „ideiglenes” felfüggesztésébe egyezett bele; ezt egyelőre Christopher Hill amerikai főtárgyaló azzal üti el, hogy az ottani média „néha kevésbé jól értesült, mint a észak-koreai delegáció”. A megállapodás első próbája két hónap múlva érkezik el; ekkor kellene bezárni a jongbjoni atomreaktort, amelyet később teljesen le kellene szerelni.

Az egyezség kritikusai szerint az is félő, hogy az alku az észak-koreai „keménykedés” követésére bátoríthat más országokat, megerősítve például Iránt is az ellenállásban. Teherán amúgy is egyre nagyobb biztonságban érezheti magát: Oroszország és Kína eddig is ellenezte a széles körű szankciók alkalmazását, az Egyesült Államok közép-európai rakétavédelmi tervei azonban végképp elvehetik Moszkva kedvét az együttműködéstől. Az orosz vezérkari főnök a napokban egyenesen az 1987-es, ballisztikus rakétákat betiltó egyezmény felmondását helyezte kilátásba. BÁ