Változni fog a szabályozás

- Mi a legnagyobb kihívás jelenleg Magyarországon a Teva számára?

- A Tevának, mint minden gyógyszergyárnak, ma Magyarországon a gyógyszer-gazdaságossági törvény, illetve a jogszabály várható hatásai jelentik a legnagyobb kihívást. Meg kell vizsgálni, hogyan fog működni a piac a törvény beindítását követően. Milyen piaci mechanizmusokat változtat meg, s milyen újakat indít el.

- Milyen hatással lesz a törvény a Tevára?

- Maga a jogszabály rendkívül ellentmondásos, és ellentétes hatású intézkedéseket tartalmaz. Ezért is nehéz előre látni, hogyan alakulnak majd a piaci viszonyok. Ami bizonyos, hogy a jogszabály a gyártók számára példátlanul nagy jövedelemelvonást ír elő. Ez a Teva esetében az idén legalább négymilliárd forintot jelent.

- Egy ilyen mértékű elvonást követően hogyan viszonyulhatnak a jövőben a befektetők a hazai gyógyszeriparhoz?

- A befektetők azért fektetnek be, mert nyereséget akarnak realizálni. Ha ezt a nyereséget elvonják tőlük, akkor legközelebb nagyon megfontolják, hogy befektessenek-e még egyszer ebbe az ágazatba. A kormány arra számít, hogy az egészségügybe jelentős mértékű külföldi tőke áramlik a jövőben, ám ha a befektetők azt tapasztalják, ami ma a gyógyszeriparral történik, akkor az egészségügynek csak az ingatlanos részébe fognak invesztálni. Az ágazat szakmai területeibe ma életveszélyes lenne befektetni. A sarc minden normális befektetőt elrettent.

- Mit léphetnek a gyógyszergyártók?

- A hazai gyógyszeripar évek óta ütemesen veszíti el pozícióit a magyar piacon, s ezt exporttal kompenzálja. A nagy magyar gyógyszergyártók bevételük jelentős részét jelenleg már külföldön realizálják. Ma már a Teva magyarországi cégcsoportjának a forgalma is mintegy ötven százalékban exportból származik. Ez egy külföldi befektetőnek azonban más üzenetet is tartalmaz. Nevezetesen, hogy ha nálunk nem tud profitot realizálni, csak Magyarországról harmadik országba történő exporttal, akkor megfontolandó, hogy nem ebben a harmadik országban kellene-e beruházni.

- Az egészségügyi reform egy-két intézkedésével a generikus versenyt igyekszik fokozni, s az utángyártott készítmények fogyasztását szeretné ösztönözni. Ezt célozza az a szabály is, amely az orvosok számára az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbb felírását teszi kötelezővé. Ezek a próbálkozások sem hatnak kedvezően a Tevára?

- Ez az egyik pont, ahol nagyon jól látható a törvény ellentmondásossága. A jogszabály egyik sokat hangoztatott célja a generikus verseny fokozása, ezzel szemben nem preferálja az utángyártott gyógyszereket előállító vállalatokat. A jogszabály a generikus gyártókra ugyanakkora extra adót, jövedelemelvonást vet ki, mint az originális készítmények forgalmazóira. Ez akadályozza az egészséges verseny kialakulását, hiszen az elvonások miatt a kisebb hozamú generikus készítmények árát már nem lehet tovább csökkenteni, mivel azok veszteségessé válnának. Nyugat-Európában a generikus gyártók jóval kevesebbet fizetnek. Hasonló a helyzet az orvoslátogatók után fizetendő ötmillió forintos regisztrációs díj bevezetésével is, amely gátolja a generikus készítményeket előállító vállalatokat abban, hogy megismertessék termékeiket az orvosokkal.

- Eltűnhetnek emiatt termékek a piacról?

- Egész biztos, hogy ez megtörténik. Ennek mértékét azonban ma még nehéz megbecsülni. Ha az egészségügyi kormányzat továbbra is a legolcsóbbra törekszik, akkor Magyarország csak a legsilányabb gyártóknak és beszállítóknak lesz vonzó, s a minőségi generikus termékeket előállító vállalatok természetesen beszüntethetik egyes készítményeik forgalmazását.

- Honnan vonhatnak el forrásokat a gyógyszergyártók, hogy a befizetési kötelezettségek miatt kieső forintokat fedezzék?

- Egyrészt minden vállalat rákényszerülhet arra, hogy elbocsássa alkalmazottai egy részét. Át kell rostálni a termékpalettát, s ki kell szűrni azokat a gyógyszereket, amelyek nem termelik meg a fenntartásukhoz szükséges bevételeket és egy minimális profitot. Valószínűleg lényegesen visszafogottabb lesz a gyógyszergyártók társadalmi szerepvállalása is. Hatványozottan igaz ez az egészségügyön belüli szerepvállalásra, például a kongresszusok szponzorálására. Csökkenhetnek a k+f kiadások is, ugyanis nem lesz érdemes terméket fejleszteni a magyar piacra.

- És a beruházások?

- Teljesen indokolatlanná válnak a magyarországi beruházások. A nagy külföldi cégek menedzserei a saját vállalatukon belül mindig komoly harcot vívnak azért, hogy Magyarországnak jó pozíciókat küzdjenek ki. Ezt eddig sem volt könnyű elérni, hiszen az egyes leányvállalatok között igen nagy a verseny, a következő években azonban a beruházások Magyarországra irányításában az eddiginél is lényegesen gyengébbek lesznek a pozícióink.

- A fogyasztók mit érzékelhetnek a gyártók problémáiból a jövőben?

- Attól tartok, hogy számos esetben betegek százezreit, millióit kell átállítani hónapról hónapra egyik gyógyszerről a másikra, hiszen mindig a legolcsóbb termék lesz az aktuális. Erre a gyártók sem tudnak felkészülni időben, hiszen azt nem lehet tudni előre, hogy az adott hónapban melyik készítményt írhatják fel az orvosok. A vállalatoktól pedig nem lehet elvárni, hogy az egész ország igényeinek a kielégítésére elegendő gyógyszert raktározzanak, úgy, hogy nem lehetnek biztosak abban, hogy készleteiknek legalább egy részét értékesíteni tudják. Éppen ezért úgy vélem, hogy a törvényben automatikusan kódolt a folyamatos ellátási zavar.

- Csökkenni fog a fogyasztás?

- Kevesebb beteg nem lesz. Elképzelhető, hogy rövid távon ezekkel az intézkedésekkel némileg visszafogható a gyógyszerfogyasztás, de tartósan erre semmiképpen sem lehet számítani. Eddig sehol a világon nem sikerült huzamosabb ideig megállítani a piac bővülését.

- Mikorra normalizálódhat a helyzet?

- Elég pesszimista vagyok. A következő két-három hónapban a gyógyszer-gazdaságossági törvényt a kormány még nagyobb veszteség nélkül visszavonhatná, de később ezt egyre nehezebb lesz megtenni. Pontról pontra kell majd módosítani a jogszabályt, s ez politikai csatározások színterévé teheti a gyógyszerpiacot.

- Mi a legnagyobb problémájuk a gyógyszergyártóknak jelenleg az Egészségügyi Minisztériummal?

- Amikor ennek a reformnak az előkészítése történt, akkor rendeztek egy nagy konferenciát, ahol a reformok szükségességéről volt szó. Erre a megbeszélésre csak az orvosi kamarát, a gyógyszerkamarát, a gyógyszer-nagykereskedőket és a gyártókat nem hívták meg. Ez ragyogóan tükrözi a tárca és az egyes piaci szereplők viszonyát. A minisztérium diktálni akar, nem tárgyalni.

- Mit tehet a Teva ebben a helyzetben?

- Természetesen továbbra is piaci szereplők maradunk. Ahol üzletet látunk, ott megkötjük az üzletet. Új termékeket, ha úgy érezzük, hogy üzletileg megéri, piacra hozunk, de az újonnan bevezetett készítmények köre valószínűleg szűkülni fog.

- Hosszú távú stratégia? Egyáltalán milyen hosszú távra lehet ilyen piaci körülmények között tervezni?

- Ebben az évben jelenleg körülbelül harminc napra tudunk előre tervezni. Ennek a fő oka, hogy még folyamatban van a gyógyszer-gazdaságossági törvény végrehajtási utasításainak a kidolgozása, és most még nem látni, hogy az új feltételek mellett milyen piaci mechanizmusok alakulhatnak ki. Stratégiát csak akkor tudunk kidolgozni, ha stabil lesz a szabályzórendszer. Ahhoz, hogy előre lássunk, az kell, hogy a szabályzórendszer ne változzon állandóan.

- Mit hoz a jövő a gyógyszer-gazdaságosság terén?

- Ma a magyar gyógyszerpiacon csak jósolni lehet. A kialakult helyzetet nagyon nehéz visszarendezni, csak úgy lehet, ha újraszabályozzák az egész piacot. Ezt azonban a tárca jelenlegi vezetési gyakorlata mellett nem tartom elképzelhetőnek. Hosszabb távon a kormány biztosan módosít a törvényen, csak az a kérdés, mennyi probléma, illetve áldozat kell ahhoz, hogy sor kerüljön ezekre a változtatásokra.

1974-ben a fővárosi Külkereskedelmi Főiskolán külkereskedelmi szakos közgazdászvégzettséget szerzett, majd egy évet Ceylonban tanult.

1975-ben lépett be a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi vállalathoz, ahol hét éven keresztül üzletkötőként tevékenykedett.

1982–85 között a debreceni Biogal gyógyszergyárnál üzletfejlesztési osztályvezetőként dolgozott, majd négy évig, a Medimpex Tokio igazgatójaként képviselte Japánban a magyar gyógyszeripart.

1989-ben tért vissza a Biogalhoz, ahol vezérigazgató-helyettesként megszervezte Magyarország első orvoslátogatói hálózatát.

1993-ban megalapította a nemzetközi Teva konszern első magyarországi vállalkozását, a Teva Pharma Kft.-t.

1998-tól a Biogal és a Teva összeolvadásából létrejött Biogal-Teva Pharma Rt. – a vállalat 2004-es névváltoztatását követően pedig a Teva Magyarország Rt. – vezérigazgatója.

Nős, két gyermeke van.

1974-ben a fővárosi Külkereskedelmi Főiskolán külkereskedelmi szakos közgazdászvégzettséget szerzett, majd egy évet Ceylonban tanult.

1975-ben lépett be a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi vállalathoz, ahol hét éven keresztül üzletkötőként tevékenykedett.

1982–85 között a debreceni Biogal gyógyszergyárnál üzletfejlesztési osztályvezetőként dolgozott, majd négy évig, a Medimpex Tokio igazgatójaként képviselte Japánban a magyar gyógyszeripart.

1989-ben tért vissza a Biogalhoz, ahol vezérigazgató-helyettesként megszervezte Magyarország első orvoslátogatói hálózatát.

1993-ban megalapította a nemzetközi Teva konszern első magyarországi vállalkozását, a Teva Pharma Kft.-t.

1998-tól a Biogal és a Teva összeolvadásából létrejött Biogal-Teva Pharma Rt. – a vállalat 2004-es névváltoztatását követően pedig a Teva Magyarország Rt. – vezérigazgatója.

Nős, két gyermeke van. Teva Magyarország Zrt. A Teva Magyarország Zrt. a világ legnagyobb generikus gyógyszergyártójának hazai leányvállalata. A társaság konszolidált árbevétele tavaly elérte a 195 milliárd forintot.

A cég 6,3 százalékos részesedést mondhat a magáénak a hazai gyógyszerpiacon, ahol az ötödik legnagyobb szereplő.

A Teva Magyarország Zrt. a Teva csoporton belül ma az európai termelési és kutatási központ, s a cég menedzsmentje azon dolgozik, hogy hazánk váljon a kontinens logisztikai központjává is.-->