Visszaszoríthatók-e büntetőszankcióval a fantomcégek?

Trinn Gábor

ügyvéd

Van jogi keret

A cégfantomizálás kiszűrése, megnehezítése, esetleg lehetetlenné tétele kétségkívül indokolt cél. Ugyanakkor kétlem, hogy ennek legmegfelelőbb eszköze egy új bűntetti tényállás lenne. Megítélésem szerint a jelenség kezelésére a már meglévő büntető-, illetve társasági jogi, közigazgatási keretek elegendők, legfeljebb azokat kellene kiigazítani vagy hatékonyabban alkalmazni. Például a fantomizálás egyik tipikus elkövetési módja a hamis személyi igazolvány felhasználásával való okiratkészítés. Álláspontom szerint az egész kérdéskört már az okirat-hamisítás törvényi tényállásai kellőképpen lefedik. A forgalom biztonságát, a piaci viszonyokat és a piaci szereplők érdekeit talán jobban szolgálná a kevesebb jogszabályi változás, a kiszámíthatóbb jogalkotás.

Könnyűné Mondok Edit

bíró, a Fővárosi Cégbíróság vezetője

Megelőzés

A Fővárosi Cégbíróság évente 3000 fantomcéget töröl a nyilvántartásból, amelynek közhitelessége alapvetően fontos az üzleti élet számára. Ezért természetesen nagyon lényegesnek tartom a fantomcégek elleni hatékony fellépést, de kizárólag a büntetőjogi fenyegetettségtől aligha várható látványos eredmény. Véleményem szerint a hangsúly a megelőzésen lenne, ezért sokkal több sikerrel kecsegtethet az a készülő szabályozás, amely a jogügyletek biztonságát hivatott elősegíteni úgy, hogy már a cégalapításnál lehetőséget ad a gyanús vállalkozások kiszűrésére. A leendő törvény növelni fogja a jogi képviselők, közjegyzők, ügyvédek felelősségét, nekik kell majd ellenőrizniük az ügyféladatok valódiságát. Így a manipulálók kevés esélyt kapnak a visszaélésre.

Szirmai Péter

egyetemi docens, igazgató

Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Nem lesz ügyvéd

A fantomcégeknek legalább két szélső típusa van, az egyiket eleve kriminális céllal hozták létre vagy működtetik (ilyen lehet a körbeszámlázásos áfa-visszatérítés, számlagyártás stb.), a másik azonban eredetileg jó szándékú vállalkozásként jött létre és működött, csak időközben piaca megszűnt, kiürült, azonban a tulajdonosok sajnálják a megszüntetéssel járó macerát. Mellettük természetesen még számos átmeneti és egyedi sajátosságokkal jellemezhető cég van. Nem szerencsés őket – és a megszüntetésüket – egy kalap alá venni. Nehezen definiálható, mit tekintsünk közreműködésnek egy fantomcég eltüntetésében. Ami biztosan állítható: az új szabály alapján előbb-utóbb elfogyhatnak az ügyvédek, hiszen az ő közreműködésükre mindenképpen szükség van egy cég eltüntetésekor.

Vadász György

alelnök

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

Visszatartó hatás

Elengedhetetlen, hogy a jogalkotás kövesse a gazdaság, az életviszonyok változásait és igyekezzen hatékony megoldást adni a visszaélésekkel szemben. Az úgynevezett cégfantomizálás évek óta súlyos probléma és nagymértékben sérti a tisztességes vállalkozások érdekeit. Ha ugyanis a cégnyilvántartásba hamis adat kerül, csorbul a regisztráció közhitelessége, emiatt a gazdasági forgalom szereplőit is kár érheti. A kamarai tagság fontosnak tartja a jogkövető, megfelelően működő cégek védelmét. Meggyőződésem, hogy erre a büntetőjogi tényállásra és a súlyos szankcióra szükség van. Azt gondolom, hogy kellő visszatartó hatása lesz, a jogkövetkezmény, a két-három évi szabadságvesztés azért már legalábbis megfontolásra késztetheti az érintetteket.

Czine Ágnes

bíró, büntetőkollégiumi vezetője

Fővárosi Ítélőtábla

Indokolt jogszabály

Gyakran előfordul, különösen az adócsalásos ügyekben, hogy az áfát visszaigénylő cég csak papíron és a közhiteles cégnyilvántartásban létezik. A képviseletére jogosultak csak arra a pár órára viselik e tisztet, amíg a cégbejegyzés megtörténik. Néhány ezer forintért azonban nevüket adják a cégalapításhoz. Többnyire nincs bejelentett lakásuk, munkahelyük, ezért is nehéz őket fellelni őket később, amikor már megindul a büntetőeljárás. Gond az is, hogy ha a cégalapításhoz szükséges törvényi feltételek, iratok meglétét igazolja az ügyfél, a bíróság nem tagadhatja meg a bejegyzést. Így nem tudja kiszűrni az alapító valódi szándékát. A jogszabályalkotás mindenképpen indokolt, mert a fenti magatartás a tisztességes piaci szereplők érdekeit is sérti, veszélyezteti.