A lobbizáson múlik minden

Az innovációhoz nem lehet rövid távú stratégiát alkotni, sőt beláthatóvá kell tenni a kutatások folyamatában, hogy az egyes szakaszokban milyen támogatásokra lehet számítani – hangsúlyozta lapunknak Szabó Gábor, aki egy hónapja tölti be a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöki posztját. A szakember a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Összesen két és fél évet töltött Amerikában kutatóként és vendégoktatóként, öt évet Németországban, s rövidebb ideig Japánban is kutatott. Nemzetközi tapasztalatait mostani munkája során is kamatoztatni kívánja, különös tekintettel a hazai természettudományos oktatás megújítására.

„Elődöm, Pakucs János is fontosnak tartotta az oktatás ügyét, s a MISZ igen nagy súlyt helyezett a tehetséggondozásra, igen szoros volt a felsőoktatással a kapcsolat” – emelte ki Szabó Gábor. Hozzátette: a MISZ a gazdaság üzenetét kívánja átadni a kormánynak, miszerint innovatív beruházások hiúsulhatnak meg, ha itthon nincs elég műszaki, illetve természettudományos végzettségű szakember. Úgy véli, bár Magyarországon nincs diplomás túlképzés, a felsőoktatás szerkezete nem megfelelő. Az azonban kevés, hogy a keretszámokat átalakítja a tárca, már a közoktatásban fel kell kelteni a fiatalokban az igényt a műszaki pályák iránt. A szaktárcának, a politikának, a szülőknek és a pályaválasztóknak is látniuk kell: a munkaerőpiac a vevő, a diák pedig a termék.

Szabó Gábor úgy látja, az álláspiac mozgását követik a multinacionális vállalatok. Külföldi cégvezetőkkel folytatott magánbeszélgetésekből kiderült, születtek már Magyarország számára kedvezőtlen döntések amiatt, mert gyenge a műszaki szakemberekből az utánpótlás. A MISZ komoly lobbierő kíván lenni, hogy elérje: a politika foglalkozzon ezzel a problémával, valamint a közoktatás átalakításával (például tantervek reformja, a gyakorlatorientáltság növelése, pályázati lehetőség a szertárak bővítéséhez), vagy – például a felsőoktatásban – a posztdoktori rendszer kialakításával ügyeljen a versenyképességre.

Jó hír, hogy a kormány most készülő innovációs stratégiájában az oktatás innovációja is szerepel, Szabó Gábor azonban a megvalósulást szeretné látni. Úgy véli, nem elég a k+f egyes szakaszait támogatni. Az ötlettől az eredményen át a piacra vihető termékig legalább öt év kell – a gyógyszeriparban legalább tíz –, ezért erre az időszakra és a teljes folyamatra beláthatóvá kell tenni a támogatottság mértékét. Mindez nem feltétlenül állami pénzeket jelent, azt azonban látni kell, hogy az állam mennyit finanszíroz ebből; ehhez összehangolt támogatási elemek, új, végiggondolt pályázati struktúra szükséges – mondta.

Szabó Gábor a szövetség felépítését alkalmasnak tartja a hatékony csapatmunkára, így nem aggódik, úgy véli, lakóhelyéről, Szegedről is képes irányítani a feladatokat, vállalva a szükséges ingázást.

Szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, több mint ötszáz tagja, illetve tagszervezete van. Célja az innováció gazdaságélénkítő szerepe.

Szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, több mint ötszáz tagja, illetve tagszervezete van. Célja az innováció gazdaságélénkítő szerepe. Szabó Gábor 53 éves.

Fizikusként végzett az ELTE-n, 1978-ban.

1993-ban megszerezte a fizikai tudományok doktora címet, 2004-ben az MTA levelező tagjává választották.

1994-től a szegedi József Attila Tudományegyetemen egyetemi tanár. 2000–2002 között kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár volt, 2003-tól 2007. február 20-ig a MISZ alelnöke, most már elnöke.

Nős, három lánya van. Kevés szabadidejében olvas, most például Vonne-gutot; alkalomadtán családjának és barátainak főz.-->