Balkáni káosz

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma ismerteti Martti Ahtisaari koszovói megbízott végleges javaslatát az 1999 óta nemzetközi ellenőrzés alatt működő, Szerbiától függetlenedni vágyó országrész státusának rendezésére. Koszovó albán többsége és a belgrádi vezetés kibékíthetetlen ellentétei miatt lényeges ponton aligha módosul a javaslat februárban közzétett – és mindkét fél által elutasított – tervezete: az a „függetlenség” és az „államiság” szavakat kerülve ugyan, de saját alkotmányt, jegybankot, hadsereget és zászlót indítványoz a terület számára. A lakosság 10 százalékát kitevő, 200 ezres szerb kisebbség különleges védelemben részesülne.

A tervről az ENSZ BT-nek kell majd döntenie, ahol a Szerbiát támogató Oroszország vétóval fenyeget. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet nemrég egyenesen Ahtisaari leváltását és a tárgyalások újrakezdését javasolta. Ezt az USA, Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt elutasította. Eközben Olli Rehn, az EU bővítési biztosa arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ-határozat elutasítása káoszhoz vezethet a balkáni térségben.

A helyzet rendezése persze mindkét érintett félnek érdeke lenne: Szerbia addig nem is reménykedhet uniós integrációja felgyorsulásában, Koszovó gazdasága pedig az elmúlt nyolc év bizonytalanságát alaposan megsínylette. Az 1999-es tűzszünetet követő átmeneti fellendülés után GDP-je 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben is zsugorodott, a munkanélküliség 50 százalék feletti. BÁ