Harc az áfáért - a tét ezermilliárdokban (!) mérhető
Nagyszabású konferencia csütörtöki összetrombitálásával próbálja valamiféle megoldás körvonalait megtalálni az Európai Bizottság az egyre jobban terebélyesedő áfacsalások elleni hatékony fellépésre. Egyedül Nagy-Britanniában tavaly heti (!) százmillió font (38 milliárd forint) bevételtől esett el az állam a körhintacsalásnak becézett visszaélési forma elképesztő elterjedése miatt. (A nagyságrend érzékeltetésére: az emiatt elmaradó tagállami adóbevételek összesítve nagyobbak, mint amennyi pénzt az EU a közös agrárpolitikára évente kifizet.) Ez a csalásforma azon alapul, hogy egy állítólagos EU-n belüli export után a cég visszaigényli az áfát, pedig valójában nem is vitte ki a sokszor nem is létező árut, majd eltűnik.
A britek megelégelték az egyre súlyosabb bevételkiesést, és június 1-jétől bevezetik a fordított áfa rendszerét a számítógépes csipekre és a mobiltelefonokra (ezekkel az árukkal követik el a legtöbb körhintacsalást). Az új rendszer lényege az lesz, hogy a kereskedők egymás közti tranzakcióiban nem kell megfizetni az áfát, csak a végfelhasználónak. Ez a módszer ezt a csalásfajtát valóban lehetetlenné teszi, és Kovács László adóügyi biztos kész is megvizsgálni a fordított áfarendszer kiterjesztésének lehetőségét a belföldi tranzakciókra is, de szerinte vannak más megoldási lehetőségek is. A csütörtöki konferenciától Brüsszel többek között azt várja, hogy az üzleti szféra véleményét is megismerheti az opciókról. UGy
