A felpörgő inflációt, valamint a nagyobb közterheket részben ellensúlyozták ugyan a cégek a juttatások nagymértékű emelésével, ugyanakkor a reálkeresetek még így is jelentősen csökkentek az év első hónapjában. A szeptembertől, illetve az év elejétől megemelt járulékok és a szolidaritási adó miatt a bruttó kereseteknél jóval kisebb mértékben, átlagosan 0,9 százalékkal nőttek a nettó keresetek januárban. A meglóduló infláció miatt a reálkeresetek igen jelentősen, 6,4 százalékkal visszaestek, erre a Bokros-csomag óta nem volt példa.
A továbbra is óvatosságot sugárzó PM is úgy látja, az idei államháztartási hiány kisebb lehet a konvergenciaprogramban szereplő célnál. Az első két hónap kedvező folyamataival és a valószínűsíthető eseményekkel indokolták a minisztériumnál, hogy aktualizált prognózisuk alapján a költségvetési deficit a GDP 6,8 százaléka helyett 6,7 lehet az uniós módszertan szerint.
Ma még változatlanul, 8 százalékon hagyja a monetáris tanács a jegybanki alapkamatot – vélik egybehangzóan a Reuters havi felmérésében részt vevő elemzők. A forint árfolyamsávja esetleges eltörlésének lebegtetése és a szlovák korona felértékelése nyomot hagyott a magyar fizetőeszköz kurzusán is. Ez csak annyiban érdekes jelen szempontunkból, hogy a piacon a hét elején még a béradatok láttán a lazítás későbbre tolódását vetítették előre, a hét második felében már – főképp az erősödést szem előtt tartva – azt valószínűsítik: az MNB a korábban gondoltnál előbb kezdi el a monetáris enyhítést, és már a következő hónapokban a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlhat. BR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.