Cégalapítás olcsóbban

Az Országgyűlés tárgyalja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely oly módon is egyszerűsítené a hazai társaságok piacra lépését, hogy a kft. alapításkori jegyzett tőkéjének minimumát 3 millió helyett 500 000 forintban határozza meg. Elhangzott az az ellenvetés, hogy a törvényhozó ezzel a meggondolatlan cégalapításokat is ösztönözné.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (Gt.) az általános jegyzett tőke minimumát megállapító rendelkezése nem alkalmas arra, hogy kiszűrje az üzleti szempontból megalapozatlan társaságok piacra lépését, sőt, a tág értelemben vett hitelezővédelmi célokat sem szolgálja. A társaságok nem folytatnak ugyanis olyan elvont, absztrakt üzleti tevékenységet, amelynek megbízható végzéséhez a jegyzett tőkének mindig épp a Gt.-ben meghatározott minimumára volna szükség. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gt. a társaságalapítás előfeltételéül nem 3 millió forint „készpénz” rendelkezésre bocsátását írja elő, és nincs akadálya annak sem, hogy a jegyzett tőkét teljes egészében apport biztosítsa. Nem kérdéses, hogy a társaság jegyzett tőkéjének a javára szolgáltatott vagyontárgyak nem feltétlenül értékelhetők olyan likvid vagyonként, amely képes a hitelezők valódi biztonságának szavatolására.

Számos ország jogalkotása felismerte már, hogy ha a zártkörűen működő korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének minimuma magas, úgy ez megnöveli a piacra lépés közvetlen költségeit, ami a nemzetek közötti szabályozási versenyben kedvezőtlen következményekkel jár. A Világbank úgynevezett „Doing Business” jelentései a cégalapítás költségeit – így a jegyzett tőke minimumát, az alapítási illetéket – is számba veszik egy ország gazdasági jogi szabályozásának, üzleti környezetének értékelésekor. Ezzel magyarázható, hogy Franciaországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Cipruson a jogalkotó már egyáltalán nem ír elő a zártkörűen működő kft. alapításához általános tőkeminimumot.

A gazdasági forgalom biztonságát, a hitelezők védelmét más, korszerűbb jogi eszközökkel kell biztosítani. A törvényeknek a cégtől a gazdasági forgalom hiteles tájékoztatását kell megkövetelniük. Magyarországon az elkövetkező években a cégnyilvántartásba való betekintés online formában is ingyenessé, akadálymentessé válik, a számviteli beszámolók késedelem nélkül hozzáférhetők lesznek elektronikus úton. Új hitelezővédelmi nyilvántartás jön létre, amely javítja a körbetartozási láncok kialakulásával szembeni fellépés esélyét is.

A hitelezőket szolgálják a társasági jog új felelősségi szabályai és a csődtörvény azon módosítása, amely a zálogjogosultnak az európai szabályozással egyenértékű jogosultságot biztosít a felszámolási eljárásban. Az új Ptk. továbbfejleszti majd a szerződés teljesítését erősítő jogi biztosítékok szabályozását. A parlament előtt van a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvénytervezet. Elfogadása csökkenti a cégekkel kapcsolatos visszaélések veszélyét. A közeljövő feladata lesz a hitelezői jogérvényesítés gyorsítása és egyszerűsítése, így a közjegyzők közreműködésével az elektronikus fizetési meghagyás bevezetése és a bírósági végrehajtás korszerűsítése.

Kétségtelen, hogy a javasolt változások eltérnek attól a gondolkodásmódtól, amely az elmúlt évtized társasági jogát Magyarországon jellemezte. De az sem vitatható, hogy Európa fejlettebb részein vagy épp Japánban ez a szabályozási szemlélet a meghatározó, és a tapasztalatok mindenütt kedvezőek.

A szerző az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára