Közös a problémánk

Amikor a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok sérülnek, emberi életek kerülhetnek veszélybe. 1995-ben egy agyhártyagyulladás-járvány során több mint 50 000 embert oltottak be a Nigerben hamisított vakcinával, ennek eredménye 2500 haláleset lett. Egy norvégiai repülőgép 1989-es balesetéért az összeszereléskor használt hamisított csavar volt a felelős; 55 ember halt meg.

A „szellemi tulajdonjog” hangzatos elnevezése a termék elszámoltathatóságának és az emberi kreativitás védelmének. A jogi mechanizmus – a copyright, a szabadalmi jogok és a márkavédelem – az, ami biztosítja, hogy az általunk megvásárolt termékek valódiak, és hogy nem valaki más aratja le a hasznot a mi ötleteinkért. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok nemcsak a feltalálókat, hanem mindenkit védenek a világ minden országában – beleértve Magyarországot is –, akinek a biztonsága a termék megbízhatóságától függ. A Business Software Alliance a közelmúltban jelentette, hogy a magyarországi kis- és közepes vállalkozások 87 százalékának fogalma sincs arról, hogy az illegális szoftverek használata növeli a vírustámadás veszélyét.

A szellemi tulajdonjogok védelme elősegíti az országok fejlődését, és hozzájárul üzleti és művészeti környezetük gyarapodásához. Az effajta védelem olyan fejlesztéseket ösztönöz, amelyek az egész világ hasznára vannak – a technológiában, az orvostudományban és más területeken. A szellemi tulajdon védelme a világ minden országában alapvető fontosságú a közegészség és a közbiztonság szempontjából.

Miért kell a szellemi tulajdon védelmével törődnünk? A 21. század hajnalán a globális gazdasági teljesítmény 70 százalékát a szolgáltatások adják, ezek közül sok az új, most kialakuló technológiákon alapul. Az elmúlt század folyamán a globális GDP a hússzorosára nőtt – 2000 milliárdról 41 000 milliárd dollárra, és e növekedés legnagyobb részét az innováció tette lehetővé. 2004-ben a Világgazdasági Fórum jelentése szerint az a húsz ország, amelyben a legszigorúbban betartották a szellemi tulajdonjogok védelmét, benne volt a gazdasági növekedés versenyképessége alapján legjobbnak tartott 27 országban. Ezzel szemben az a 20 ország, ahol a szellemi tulajdon védelmét a leggyengébbnek tartották, az utolsó 36 ország közé tartozott.

Egy olyan világban, ahol az ötletek alkotják az általános fizetőeszközt, a szellemi tulajdonnal való kalózkodás aláássa az országok gazdaságát és kulturális identitását. A Kalózkodás Elleni Koalíció jelentése szerint Magyarországon 2005-ben a copyrighttal érintett ágazatok egyesített becsült vesztesége több mint 65 milliárd forint volt; a nemzetgazdaságot emiatt ért kár kis híján elérte a 225 milliárd forintot.

Nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Tavaly a filmiparnak sikerült megvédenie a Szabadság, szerelem című filmet a kalózkodástól, és így rekordszámú magyar néző láthatta az alkotást legálisan a mozikban. Magam Bush elnökkel együtt láttam a filmet a Fehér Házban tartott különleges vetítésen, és bizton állítom, a magyar filmek minősége vetekszik az amerikaiakéval, ezért ugyanolyan védelemben is kell részesülniük.

Kálmán András, Magyarország Kalózkodás Elleni Koalíciójának vezetője szerint a megoldás a tájékoztatásban rejlik. „A szellemi tulajdon ugyanolyan, mint bármely más tulajdon, és meg kell védeni a lopás ellen. Ám a hatóságok még mindig bizonytalanok abban, meddig mehetnek el az ilyen ügyekben, ezért nem lépnek fel a túlságosan is elszaporodott törvénysértések ellen.”

Az informatikai és kommunikációs technológiák, a biztonságos gyógyszerek és egyéb innovációk, amelyek a mai gazdaság gerincét alkotják, csakis a szellemi tulajdonjogok miatt lehetségesek. A jobb jövőbe vetett reményeink azoktól a feltalálóktól és újítóktól függenek, akik gazdagabbá fogják tenni a világot – ha alkotó erőfeszítéseiket és kemény munkájukat megvédjük.

A szerző az Egyesült Államok magyarországi nagykövete