(Z)űrös tervek

Csütörtökön terjeszti elő javaslatát az első átfogó európai űrprogram elindítására az Európai Bizottság. Günter Verheugen illetékes biztos alighanem egy műholdas környezeti és biztonsági megfigyelőrendszer (GMES) kiépítését is bejelenti, amely független és megbízható adatokat tud majd szolgáltatni a földfelszín bármely pontjáról. A rendszer egyes elemei állítólag már jövőre elérhetők lesznek, s információit a közintézmények és a magánszféra egyaránt hasznosíthatja majd.

Ez eddig mind nagyon szép, csak éppen van egy komoly bökkenő. A harminc műholdból álló rendszer létrehozása 2,4 milliárd euróba kerül, és korántsem lehet biztosra venni, hogy a finanszírozás és a menedzselés körül nem törnek ki olyan súlyos viták, amelyekhez hasonlók már évek óta késleltetik a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer kiépítését. Aligha véletlen, hogy egy múlt heti müncheni konferencián Wolfgang Tiefensee illetékes német miniszter a GMES „hoszszú távon is stabil” finanszírozási feltételeinek a megteremtését sürgette. Ebben az a pikáns, hogy éppen Berlin vitatta sokáig a Galileo finanszírozási módját.

Elhúzódó marakodásra nincs idő. Verheugen szerint Európának van technológiai előnye az űrprojektek kivitelezésében Indiával és Kínával szemben, de alig tíz év. Márpedig kulcsfontosságú, hogy Európa a döntéshozatali folyamatokban saját információira támaszkodhasson, ne mások adatainak legyen kiszolgáltatva. UGy