Bezzeg a külkereskedelem

Vegyes hírek érkeztek a reálgazdaság területéről a múlt héten. Hónapok óta tartó javulás után márciusban pozitívra fordult a havi külkereskedelmi mérleg. Tíz éve nem volt ilyenre példa. Az export 16,9 millió euróval haladta meg az importot. Ezzel együtt is az első három hónapi egyenleg passzív, bár jóval kevésbé, mint a tavalyi azonos időszakban volt: a tavalyi 658 milliós első negyedévi hiány helyett ugyanis az idén csak 280,4 millió eurós passzívumot mutatott a szaldó.

A teljesítmény már „ott lógott a levegőben”, hiszen az elmúlt hónapokban az export dinamikája rendre meghaladta az importét. A márciusi eredményben is óriási szerepe volt ennek: a kivitel értéke ugyanis 12 százalékkal múlta felül az egy évvel ezelőttit, míg az importé „csak” 7 százalékkal. A trend ilyenformán történő alakulása több okra vezethető vissza. Exportoldalon a kedvező nemzetközi, elsősorban európai – s ezen belül német – konjunktúra feltétlenül nagy szerepet játszik benne. Importoldalon pedig részint az enyhe télnek, részint a megszorító intézkedéseknek köszönhető a „visszafogottság”.

A kellemetlen meglepetést az ipar szolgáltatta. A biztató rendelésállományi adatokból és a külső kedvező konjunkturális jelekből táplálkozó várakozásokra alaposan rácáfolva számottevő visszaesés következett be az ipari termelésben márciusban. A szektor 0,6 százalékkal zsugorodott februárhoz viszonyítva, így az első három hónapból kettőben csökkenést mért a statisztika. Az éves dinamika a tavalyi egész éves és a januári–februári két számjegyű növekedésről 6,7 százalékra szelídült.

S hogy az államháztartási folyamatokról is essen szó: áprilisban a vártnál némiképp nagyobb szufficittel zárt a büdzsé. A Pénzügyminisztérium által prognosztizált 9 milliárd forinttal szemben 17 milliárddal költöttek kevesebbet a bevételeknél a helyi önkormányzatok nélkül számba vett államháztartásban. BR