Eléri-e célját a hamarosan módosuló a cégtörvény?

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára: Nincs veszély. „A módosító indítványok jelentős részét természetesnek tartjuk. Számunkra nem az a lényeg, hogy 500 ezer vagy egy- millió forint lesz-e a kft. alapításához szükséges tőkeminimum. Természetesnek tartjuk azt is, hogy egy ilyen változtatás bevezetéséhez megfelelő felkészülési időre van szüksége a cégbíróságoknak és a vállalkozásoknak, illetve a jogi képviselőknek is. A lényeg, hogy a törvénymódosítás biztosítsa az üzleti forgalom biztonságát, ugyanakkor tartsa meg az eredeti célkitűzésben foglaltakat, vagyis azt, hogy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, ezáltal versenyképes legyen a hazai cégalapítás. Ehhez a vállalkozásoknak és így a kamaráknak is komoly érdeke fűződik. Az indítványok többsége a törvénymódosítás céljának elérését alapvetően nem veszélyezteti.”

Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírája: Aggályos határidő. „A cégbíróság már többször kifejtette, hogy számára az egy munkaóra alatti bejegyzést szabályozó rendelkezések a legaggályosabbak. Nem szólnak az áramszünet, a számítógép lefagyása vagy mondjuk a bombariadó esetén követendő eljárásról, holott az elmúlt években bőven akadt példa mindegyikre. A jelenlegi, úgynevezett kétnapos eljárás lehetőségével a kérelmezők fél százaléka élt, elmondható tehát, hogy erre nincs igény. De nincs az elektronikus útra sem, hiszen a cég- és a változásbejegyzési kérelmek mintegy 2 százaléka érkezett csupán így a bíróságra. Megoldatlan az elektronikus kézbesítés problémája. Nyilvánvaló, hogy a törvény nem lehet sikeres megfelelő számítógépes program nélkül, ám ennek ma komoly hiányosságai vannak, ezek a jogalkató előtt is ismertek.”

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója: Nincs kényszer. „Tagjaink szerint nem kellene most hozzányúlni a cég- és a társasági törvényhez. Össze kellene gyűjteni pár év tapasztalatát, és aztán változtatni. Sem az üzleti szférának, sem a jogalkalmazóknak, sem a regisztrációkkal foglalkozóknak (cégbíróság, APEH stb.) nem jó, sőt – a változtatások tartalmi, formai és eljárási, eljárásjogi következményei miatt – kifejezetten káros, ha évenként módosítanak alapvető jogszabályokat. Nem tartjuk célravezetőnek a kft. tőkeminimumának leszállítását akár egymillió forintra sem. A jövő, sőt már a legközelebbi jelen is az elektronikus cég- és változásbejegyzés, de ennek feltételei vannak. Ha a parlament 2009. január 1-jére halasztja a 100 százalékos átállást, annak csakis a technikai felkészülés hiánya lehet az oka.”

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke: Csalódást kelt. „A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai üdvözölték a szaktárca korábbi tervezeteit, mert nem egy régi szakmai felvetésüket látták megvalósulni. Ehhez képest a most szorgalmazott parlamenti képviselői módosítások csalódást keltenek, és visszalépésnek tűnnek, különösen, ami a tőkeminimum kérdését, valamint a ready-made cégek kiiktatását illeti. Ezt, illetve a többi várható változtatást inkább szakmapolitikai és politikai hatások eredményének tekintjük, mint előrelépésnek. Az azonban véleményünk szerint megnyugtató, hogy a vita nem érinti a tervezet sok egyéb, a társaságok piacra lépését könnyítő, a procedúrák menetét egyszerűsítő szabályait, mert ezekre nem csupán a vállalkozások, hanem a bíróságok és az egységes jogalkalmazás érdekében is szükség van.”

Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója: Visszalépések. „Az AmCham nem örül a »viszszalépéseknek«, mert visszafogják a piacra lépés egyszerűsítését célzó törekvéseket. Inkább többre, határozottabb módosításokra volna szükség. Ha már muszáj, akkor legalább alacsony összegű legyen a kft. tőkeminimuma. A kötelező elektronikus út bevezetésének elcsúsztatása sem helyeselhető. A vállalkozások érdeke az lenne, hogy ez minél előbb megtörténjék. Szakértőink szerint még sok a teendő a piacra lépés megkönnyítésében, a társasági jogi szabályozásban. Szinte minden EU-tagállam folyamatosan követi a fejleményeket, és gyakran módosítja szabályait. Magyarország sem lehet kivétel. Fontosnak tartanánk az egységes és egyértelmű eljárásmódot a cégek bejegyzése és felügyelete során. Ez ma sajnos bíróságonként eltér.”