Hátraarc

Korai lenne temetni a Magyarországon is árgus szemekkel figyelt szlovák egészségügyi reformot, Valentovic egészségügyi miniszter terve a magánbiztosítók államosítására mindenesetre komoly csapás lenne a reformfolyamatra.

Fico kormánya sohasem rokonszenvezett elődjének egészségügyi változtatásaival. Hivatalba lépése után nem habozott eltörölni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és már korábban kilátásba helyezte az egybiztosítós rendszer visszaállítását.

Tény, hogy a reform mindig is népszerűtlen volt Szlovákiában, mert megszorításokkal párosult. Felmérések szerint az emberek több mint kétharmada elégedetlen a rendszerrel, a zsúfolt, rossz szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel, az orvosokkal. Utóbbiak ugyanakkor rendre sztrájkolnak, kevesellve 150-200 ezer forintnak megfelelő bérüket, sokallva a túlmunkát. Számosan a kivándorlás mellett döntöttek.

Mindenki pénzhiányt emleget. A profitért dolgozó magánbiztosítók azt mondják, ők sem tehetnek csodát. A pazarló gazdálkodás miatt a kórházakat ostorozzák, meg az államot vádolják, hogy nagy késéssel utalja át nekik a biztosítási díjak rá eső részét. Az állam viszont a „nyerészkedő” biztosítókat támadja.

A kormány adót, járulékot nem akar emelni – az euróövezethez való csatlakozás áldozatokkal jár. Mindeközben ideológiától sem mentes vita tárgya – akárcsak Magyarországon –, hogy a meglevő pénzből hogyan lehet legalább valamivel jobb szolgáltatást nyújtani.

Egyelőre a jövő titka, megszűnik-e a több-biztosítós rendszer Szlovákiában, de már e tervek is hathatnak a magyarországi folyamatokra: például úgy, hogy elbizonytalanítják azokat a biztosítókat, amelyek adott esetben belépnének a piacra. Vagy, ami talán még rosszabb, arra ösztönözhetik őket, hogy minél több pénzt kaszáljanak rövid idő alatt. Ez viszont drágítaná a rendszert, és érveket szolgáltatna későbbi megszüntetéséhez. Szép perspektítva.