BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Horváth-interjú: A változtatás érdekeket sért - nem beszélt a betegek megöléséről

A folyamatos támadások ellenére sem kíván lemondani az április elején egészségügyi miniszterré kinevezett Horváth Ágnes. Nem állította, hogy a kórházakban megölik a betegeket, egy tanulmány idézésével a jobb minőségű ellátást kívánta elősegíteni – mondja. Ha újra kezdhetné, a több-biztosítós rendszer kiépítésével fogna hozzá az ágazat reformjához.
2007.05.30., szerda 00:00

- Többen úgy vélekednek, köztük az ön államtitkára, hiba volt, hogy nem egyszerre fogtak bele az egészségügy teljes átalakításába. Talán kevesebb lenne a betegek és orvosok panasza.
- Illúzió azt várni, hogy egyszerre mindent meg lehet reformálni. A kórházak átalakítását követően az alap- és a járóbeteg-ellátás fejlesztése most kezdődik el. Ha a sorrendről beszélünk, talán érdemesebb lett volna a biztosítás átalakításával kezdeni, és hagyni, hogy az új biztosítási rendszer alakítsa át az egészségügyi intézményrendszert.

- Nem gondolja, hogy a biztosítás reformja körüli huzavona megakadályozott volna számos egyéb átalakítást?
- De, pontosan ezért választották a kormánypártok azt a menetrendet, ami megvalósult. A biztosítás reformjáról több alapelvben megállapodtunk. Például, hogy a változtatásnak a hatékony, a minőségileg jobb gyógyítást, a finanszírozás fenntarthatóságát kell szolgálni. Abban is egyetértünk, hogy a mainál igazságosabb legyen a rendszer, hogy mindenki után legyen járulékfizetés, s tűnjön el a hálapénz. A koalíció egyetért a nemzeti kockázatközösség fennmaradásával s hogy szükség van az egészségügyi szolgáltatók versenyére, mert ez a minőség javulásának garanciája. Az SZDSZ álláspontja az, hogy az intézményeket az őket finanszírozó biztosítók ösztönzik majd versenyre, amelyek egymással is versenyeznek a biztosítottak megtartásáért, így végül a betegek járnak jól. A kisebbik koalíciós partner által preferált vegyes biztosítós rendszerben az állami biztosítóvá alakuló OEP mellett üzleti biztosítók is megjelennének az egészségügyi ellátás finanszírozásában; az MSZP az egységes egészségbiztosító híve. Június végéig megállapodunk.

- Egy év alatt öt törvény és jó néhány végrehajtási rendelet készült, fölbolydult az egészségügy.
- Valóban nagy változást sikerült elérni, sok vitával. De például a vizitdíjtörvény jól mutatja, hogy a számos kritika ellenére működik. Lényeges az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, amely már több esetben eljárt a betegek érdekében; jól sikerült a gyógyszertörvény, megkönnyítette a vény nélkül kapható orvosságok vásárlását, új patikák nyíltak, és a gyógyszerkasszának hoszszú évek után először nincs hiánya. A kórházi kapacitások csökkentése gerjesztette a legnagyobb vitát. Azzal ugyan mindenki egyetértett, hogy szűkíteni kell az ágyszámot, ám amikor a sajátjára került a sor, már tiltakozott. De biztos vagyok benne, hogy pár év múlva visszatekintve senki nem vitatja majd a döntések helyességét.

- Jelenleg inkább az átalakítás negatívumait élik meg betegek és orvosok.
- Be kell állni a rendszernek. Valószínűleg lesznek még az intézmények között átcsoportosítások, egyesek leadnak feladatokat, mások átvesznek.

- Mikor várható a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, hiszen ezzel mentesíteni lehetne a kórházakat számos feladattól.
- Húsz olyan kistérséget jelöltünk ki, amelyek uniós forrásból építhetik ki a járóbeteg-szakellátást. A tárgyalások megkezdődtek arról, milyen szakrendeléseket kívánnak építeni. Remélem, hogy a nyáron kiírhatók a pályázatok, 20-30 milliárdos tételről van szó.

- Számos kórház eladósodott, a teljesítményük korlátozása miatt nem vesznek föl a megengedettnél több beteget, mert gyógyításuk tovább növelné a veszteségeiket. A kiemelt kórházak és klinikák azonban nem küldhetik tovább a súlyos beteget.
- A jelenlegi rendszer fenntarthatósága miatt szükséges a korlátozás. Ám ha valódi biztosítási rendszer lesz, csak teljesítménykorlátozás nélkül működhet. Egyébként a súlyos betegeket gyógyítók az átlagosnál magasabb tb-finanszírozást kapnak. Tervünk, hogy három hónap után felülvizsgáljuk a rendszert, s ahol szükséges, változtatunk.

- A kórház-átalakításoknak a betegek isszák meg a levét, haláleset is történt, mert továbbküldtek egy beteget a területileg illetékes helyre. Hogy éli ezt meg a miniszter?
- Nagyon rosszul, mert látom, hogy az ellenzék egy része politikai indulatokat gerjeszt, mesterségesen. Egyébként az ön által említett esetnek semmi köze nem volt a reformhoz. A sürgősségi ellátásban ugyanis semmi nem változott, minden kórháznak kötelező sürgősségi fogadóhelyet, osztályt működtetni és a bekerülő beteget ellátni.

- Szaporodnak a panaszok az egyre hosszabb várólisták miatt is.
- A világon mindenütt van várakozás, s tudják, melyek a sürgős beavatkozást igénylő betegségek, s melyeket lehet halasztani. Sürgősségi esetben senki nem kerülhet várólistára. Nem sürgős esetben, akinek harminc napnál többet kell várnia a kórházi ellátásra, várólistára kerül, amelyet januártól a betegek számára is követhető módon kell föltenni a kórház honlapjára. Célunk, hogy a listán megengedhetetlen módon ne lehessen előzni. Jelenleg a kórházak egynegyede vezet várólistát, ezért felkértük a biztosítási felügyeletet, hogy fokozottan figyelje: valóban nincs-e várakozás az adott kórházakban.

- A reform miatt életpályák törnek ketté, családoknak kellene másutt szerencsét próbálni.
- Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján már megjelent a mobilitásukat segítő ötszázmillió forintos pályázatunk. A kórházszövetséget pedig arra kértük, hogy tegyék közzé a betöltetlen álláshelyeiket az ÁNTSZ honlapján az állás nélkül maradóknak. Ám az intézményekben nehezen indultak el a leépítések. Pedig az új ágyszám szerint járó finanszírozás nem lesz elég a régi létszám foglalkoztatására.

- Az 500 millió kevésnek tűnik közel 7500 ember új munkahelyre kerüléséhez.
- Nem gondolom. Egyrészt, mert a kilépők végkielégítést kapnak. Aki pedig legalább ötven kilométerre vállal munkát a lakhelyétől, 3–12 havi fizetését kapja meg, ami nem kevés. Kedvezményes lakáshitel-konstrukciókról is tárgyalunk a bankokkal.

- A napokban ismét svédországi munkaerő-toborzók jelentek meg nálunk. Nem tart attól, hogy a mobilitásra könnyen kapható fiatal szakorvosok elhagyják az országot?
- Sokkal jobban tartok attól, hogy a rezidenseket nem az új rendszer igényeire képeztük, ezért az átképzésükre lesz szükség. A jövőben azokban a szakmákban kell szakorvosokat képezni, amelyekben garantálni tudjuk az elhelyezkedésüket. Egyébként nem tartok az orvoshiánytól.

- A rendszerváltozás után hivatalt betöltő egészségügyi miniszterek úgy 15 havonta váltották egymást. Ön mire számít?
- A tizenegyedik vagyok a sorban. Tudom, hogy egy ilyen léptékű átalakítás során érdekek sérülnek. Óhatatlan az ütközés, de vállalom. Küzdök a szűk orvosi rétegnek járó hálapénz ellen. Vállalom, hogy beszélek a boncolási és a klinikai diagnózisok eltéréséről. Arról, hogy daganatos betegeknél e tekintetben 20 százalékos eltérést találtak a klinikai és a boncolási diagnózis között.

- Az erről szóló magyarázatát sokan bírálják, a szakszervezet feljelentette, mivel ön azt állította, hogy minden negyedik beteg félrekezelés miatt halt meg a kórházban.
- Nem arról beszéltem, hogy megölik a betegeket, hiszen vannak gyógyíthatatlan betegségek. Arról beszéltem, hogy a rendszerrel van baj. Egyébként tagadhatatlan, hogy az elmúlt években nőtt az eltérés a diagnosztikában és a patológiában talált leletek között, ennek az okát ki kell deríteni. Egyébként az általam idézett tanulmány az intézmények által küldött adatok alapján készült.

- Talán segíthetne a kórházak akkreditációja. Mikor készül el az intézmények minősítése?
- Az Egészségbiztosítási Felügyelet megkezdte a kórházak munkájának nyilvánosságra hozását. Egyelőre azt láthatják az érdeklődők, hogy egy-egy beavatkozásból hányat végeznek, milyen hosszú az ápolási idő. Azt hiszem, a beteg megfontolja majd, hogy olyan sebészetet választ, ahol ő a második, vagy oda megy, ahol száz műtétet csinálnak évente. Én ez utóbbit választanám.

- Mikor ismerhetik meg az emberek azt, hogy egy adott kórházban hogyan alakulnak a műtéti szövődmények, a halálozási mutatók? Bár ez utóbbiak akár fals következtetésre is alkalmasak, hiszen ahol súlyos betegeket kezelnek, nagyobb a halálozás valószínűsége.
- Folyamatosan jelenteti meg az adatokat a felügyelet, kórháznévvel, osztállyal. De lehetőséget adunk az intézményeknek is arra, hogy megmagyarázzák a saját adataikat.

- Ön kitűnő kommunikátor. Államtitkárként jól „eladta” az érdekeket sértő reformlépéseket, ami a konfrontatív Molnár Lajosnak nem sikerült. Újabban azonban azt mondják, amióta miniszter lett, mintha átvette volna a „molnári” stílust.
- Nem, arra alkalmatlan is lennék. Ugyanolyan maradtam, mint voltam, s erre törekszem is. Az viszont tény, hogy más a felelőssége a miniszternek, más az államtitkárnak. Most nekem kell megvívnom a harcot, ez egyfajta keménységet mutathat a magatartásomban.

- Mondana valamit a magánéletéről?
- Van egy fantasztikus párom és az ujjamon a tőle kapott jegygyűrűm. És készülünk a nyár végi esküvőre. Aztán irány a nászút, ezt már jeleztem a miniszterelnök úrnak is.

Névjegy: Horváth Ágnes (34)

1997-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán. 2001-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem posztgraduális gazdasági szakon közgazdasági szakokleves orvosi diplomát szerzett.

1997–1999 között az Országos Sportegészségügyi Intézetben tudományos segédmunkatársként dolgozott, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tudományos munkatársa.

2002-től az Egis Gyógyszergyár Rt. termékportfólió-fejlesztési osztályán dolgozott, később a Vasútegészségügyi Kht. szakmai főtanácsadója, minőségirányítási vezetője.

2003–2004 között az OEP megbízott főosztályvezetője, majd a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Tavaly júliustól az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, április elejétől a szaktárca minisztere.

Felsőfokú angol, középfokokú spanyol, német és orosz nyelvismerete van.

Oktatott a Közgazdasági Továbbképző Intézetben, a Magyar Testnevelési Egyetemen, az rotterdami Erasmus Egyetemen. Hajadon, a nyár végén lesz az esküvője.

1997–1999 között az Országos Sportegészségügyi Intézetben tudományos segédmunkatársként dolgozott, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tudományos munkatársa.

2002-től az Egis Gyógyszergyár Rt. termékportfólió-fejlesztési osztályán dolgozott, később a Vasútegészségügyi Kht. szakmai főtanácsadója, minőségirányítási vezetője.

2003–2004 között az OEP megbízott főosztályvezetője, majd a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Tavaly júliustól az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, április elejétől a szaktárca minisztere.

Felsőfokú angol, középfokokú spanyol, német és orosz nyelvismerete van.

Oktatott a Közgazdasági Továbbképző Intézetben, a Magyar Testnevelési Egyetemen, az rotterdami Erasmus Egyetemen. Hajadon, a nyár végén lesz az esküvője. -->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.