Jobb a vártnál a konjunktúra

Igazán fajsúlyos makrogazdasági adatokkal kényeztettek el minket az elmúlt héten. Mindjárt a sor elejére kívánkozik, hogy az első gyorsbecslés szerint a véltnél erősebb európai konjunktúrának köszönhetően a piac által vártnál jóval kisebb mértékű lassulás következett be a gazdasági növekedésben az első negyedévben. Az elemzői konszenzus alapján a múlt év utolsó negyedében mért éves szinten értendő 3,4 százalékos bővülést 2,3-2,4 százalékos dinamikának kellett volna felváltania január–március között, ám háromszázalékos expanzióról adott számot a KSH és az Ecostat.

Ráadásul negyedéves alapon már nem volt lassulás: 2006 utolsó negyedévéhez hasonlóan az ez évi első három hónapban is 0,7 százalékkal nőtt a GDP a megelőző negyedévhez képest. A nettó export markánsan szerepet játszhatott az erőteljesebb dinamikában, emellett pedig a kiskereskedelmi forgalom adataiból arra lehet következtetni, hogy a fogyasztás a piac által vártnál kevésbé eshetett vissza.

A megszorítások kellemetlen hatását a lakosság a meglóduló hitelfelvétellel igyekszik tompítani. Ezt támasztja alá az is, hogy az első negyedévben vészesen megközelítette eddigi mélypontját a háztartások nettó megtakarításainak állománya. Az is segít a megszokott életnívó fenntartásában, illetve a csökkenés mérséklésében, hogy az év elején erőteljes keresetkiáramlás következett be. Januárhoz hasonlóan márciusban is két számjegyű bruttó bérnövekedést mért a KSH a versenyszektorban. (Még ez is a reálbérek drasztikus csökkenésével jár azonban együtt: a megemelt járulékok és a felpörgő infláció miatt a keresetek márciusban 6,5 százalékkal értek kevesebbet, mint egy éve.) Ez a büdzsé szempontjából jó hír, ám a monetáris döntéshozók számára komoly dilemmát okozhat a mai kamatdöntés előtt a magas keresetnövekedési ütem. Döntően külföldi elemzők számítanak a jegybanki alapkamat tartására. BR