Sikeresen működhet-e a tervezett magyar áramtőzsde?

Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője

Akadályok

„Minden olyan tervet támogatunk, amely képes felvillanyozni a még meglehetősen zárlatos hazai árampiacot. Az áramtőzsde azonban csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, ha eltűnnek a verseny útjában álló akadályok. Az erőművekkel kötött hosszú távú megállapodások (htm) értelmében ugyanis a magyarországi kínálat 85 százaléka a Magyar Villamos Műveknél (MVM) van. Nagy kérdés ezért, hogy a tőzsdén lesz-e elég számú aktív kereskedő, illetve kereslet és kínálat. Az áramtőzsde elindulása összességében persze mindenképpen pozitív. Az áram nagykereskedelemmel foglalkozó CEZ Magyarország csehországi anyavállalata, a CEZ a. s. egyébként július 1-jétől legnagyobb részben a prágai áramtőzsdén keresztül fogja értékesíteni az energiát.”

Góczi István, az EMFESZ Kft. ügyvezetője

Értékesítési mix

„Cégünk mindenképpen részese kíván lenni a budapesti áramtőzsdének, bár hivatalosan még nem jeleztük a szándékunkat. A HUPX-on keresztül forgalmaznánk az Észak-Alföldön építendő, hatszor 400 megawattos, kombinált ciklusú gázerőművünkben termelendő villamos energia egy részét. Az egészet persze nem, annak inkább csak egy kisebb hányadát. Cégünknél már készül az ideális értékesítési mix meghatározása. E szerint kereskedésünkben helye lesz a rövid és a hosszú távú áramvásárlási szerződéseknek is. Utóbbiak természetesen nem olyanok lesznek, mint az erőművek és az MVM közötti áramvásárlási megállapodások, vagyis nem garantálnak biztos mennyiségre vonatkozó átvételt és árat sem, csak olyasmit, ami a liberalizált piacon megengedett.”

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. elnöke

Jó kezdeményezés

„Június 28-i felügyelőbizottsági ülésünk dönt az igazgatóság javaslata alapján a hazai áramtőzsdére való belépésről, az alaptőke-emelésről. Piaci részesedésünkre vonatkozóan 5-10 százalékos hányadra számíthatunk, de vállaljuk a 25 százalékos felső határt is. Szándékunk azt is jelzi, hogy jónak tartjuk a Mavir kezdeményezését, bár működésének első három éve nyilván nem hoz nyereséget. Az esetleg új formában megmaradó htm-ek mellett is lesz olyan termelőkapacitása az erőműveknek, amelyet az átlátható, szervezett piacon kell majd eladniuk. Htm-ek nélkül pedig még nagyobb szerepe lesz a tőzsdének. A tőlünk délre fekvő országok áramkereslete is megjelenhet a HUPX-on. Várható, hogy hamar megindul rajta a szén-dioxid-kvóta kereskedelme is.”

Vajda György, kadémikus

Kvóták

„Szkeptikus vagyok a sikert illetően, hiszen nem túl nagy a hazai áramkínálat, amennyi termelőkapacitás van, az most is működik. Az új erőművek létesítésének ráadásul két fő akadálya is van. Az egyik a hosszú távú áramvásárlási szerződések megléte. A másik, hogy a szén-dioxid-kvótákat már kiosztották, az összmennyiséget később csökkenteni is fogják, vagyis a további kapacitásokat létesítőknek már nemigen jut belőle. A tervezett új kapacitások építői pedig gáz tüzelésére alapoznak, kivéve a mátrai erőművet, tehát szükségük lesz kvótákra is. Igaz, hogy néhány éven belül le kell állítani az elöregedő kapacitásokat, de az új szereplőknek vélhetőleg az így felszabaduló kvótákból sem jut majd. Felhasználják azt a régi blokkjaik helyébe nagyobb hatásfokúakat építő társaságok.”

Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója

Kötelesség

„A Dunamenti Erőmű résztulajdonossá kíván válni a Mavir által szervezett tőzsdében, de nem azért, mert abban különösebb piaci lehetőséget lát, hanem mert rendszererőműként ezt kötelességének érzi. A formálódó tőzsde ugyanis a Mavir állítása ellenére alapvetően nem villamosenergia-piac lesz, hanem egy központi irányítású, átlátható rendszer, erős piaci elemekkel. Fő célja a rendszerbiztonság fenntartása lesz – vagyis ami egyébként is feladata a Mavirnak –, s a biztonságos működéshez szükséges árammennyiségen felüli kínálat rendszerbe engedésének kézben tartása. Ezért is helyes, hogy a Mavirnál fussanak össze az áramkereskedelmi szálak. Magyarországon továbbra is hiányzik az áram-nagykereskedelem és a termelői kereskedelem szabályozása.”

-->