BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vásárolhassanak-e termőföldet a társas vállalkozások?

Számos gazdasági oka lenne annak, hogy a termőföld-vásárlási lehetőség a belföldi társas vállalkozások számára is megnyíljon. A szakértői vélemények szerint a mai bérleti rendszer nem nyújt kellő stabilitást a gazdálkodáshoz. A sokszor heves érzelmi indíttatású viták miatt azonban ma nincs konszenzus a kérdésben.
2007.05.04., péntek 00:00

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke

Birtokrendezés

„Sokadszor merül fel a gazdasági társaságok földvásárlásának engedélyezése, de addig ilyenről nem lehet szó, amíg a mai szétszórt, elaprózódott birtokszerkezet nem változik meg. Ez ugyanis a versenyképesség alapvető akadálya. Ezért először megfelelő birtokrendezést kell végrehajtani annak érdekében, hogy a helyben lakó vidéki emberek megélhetését biztosítani lehessen. Ekkor is fennállna azonban a veszélye annak, hogy a hazai tulajdonú gazdasági társaságokat – esetleg már földtulajdonnal együtt – külföldiek vásárolják fel. Mi tehát a mai helyzetben azt üzenjük a kormánypárti politikusoknak, ne kísérletezzenek ilyen szabályozási változtatásokkal. Jövő heti elnökségi ülésünkön hivatalos álláspontot is megfogalmazunk.”


Fűr Zoltán, a Foldbroker.hu szakértője

Tőkebevonás

„Ha cégek is földvásárlási lehetőséghez jutnának, egy hónapon belül megduplázódnának a hazai földárak. Új vevőként akár 20-30 ezer jogi személy is a piacra léphetne. A társaságok osztalékadó előtti forrásaikat fordíthatnák a vásárlásra, és a mögöttük álló bankszektorra is támaszkodhatnának a földszerzéseknél. Így a szabályozási változtatás plusztőke bevonását jelentené, piaci szempontból is jótékony hatású lenne. Ha a földárak növekednének, szükségtelenné válna az uniós állampolgárok földvásárlását tiltó derogációs szabályozás fenntartása is, hiszen ez ma a meglévő árkülönbség miatt van hatályban. Egyébként is kérdéses, hogy a jogi személyek vásárlásának engedélyezésével egyidejűleg miként lehetne kiszűrni vagy megakadályozni a külföldi tulajdonszerzést a hazai cégekben.”


Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára

Merev szabályok

„Visszás helyzetet teremt, hogy a csatlakozási megállapodás értelmében a betelepült külföldi agrártermelők három év után megvehetik az általuk használt földeket, miközben a sokszor évtizedek óta gazdálkodó hazai társas vállalkozások nem juthatnak tulajdonhoz. További gondot okoz, hogy az állatállomány kétharmada ma már a gazdasági társaságoknál van, de e termelői kör nem szerezheti meg a biztonságos takarmányellátáshoz szükséges területeket. Figyelembe kell venni azt is, hogy a társas vállalkozások százezer embernek adnak munkát. Az unión belül egyetlen más tagországban sincs ennyire merev szabályozás, mint nálunk. Ráadásul a mostani földtulajdonosok számára is előnyös lenne a módosítás, mert ma sokan nyomott árakon kénytelenek megválni földjüktől.”


Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója

Előnyös lenne

„Az élelmiszer-ipari cégek számára is előnyös lenne, ha megnyílna a földvásárlási lehetőség a számukra. Ez főként azon társaságoknak lenne fontos, amelyekben agrártermelői tulajdonosok is vannak. Az elmúlt években számtalanszor felvetődött, hogy szükség van az úgynevezett vertikális integrációra, amelyet a cégeknek nyújtott földvásárlási lehetőség is erősíthetne. Sok társaság ma is megtermelteti vagy bérelt területeken állíttatja elő alapanyagai egy részét, így a föld megszerzése javíthatná pozícióikat. Ezzel gazdálkodásuk kiszámíthatóbbá válna. Ma persze az élelmiszer-ipari társaságokat kevéssé foglalkoztatja a földvásárlás, mert jogkövető magatartást tanúsítanak, és földügyi problémáikat a mai jogszabályok alapján (alapvetően területek bérlésével) igyekeznek megoldani.”


Vancsura József, a Febagro Felsőbácskai Agrár Zrt. igazgatósági tagja

Versenyképesség

„Sajnos a termőföld ügye még ma is elsősorban érzelmi kérdés Magyarországon. Ugyanakkor jó lenne, ha gazdasági társaságok valós érdekek alapján, profitszerzési céllal vehetnének földet. A fő szempont a versenyképesség javítása lenne, amelyhez mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben területekre van szükség. Gabonát például ma már ezer hektár alatt nem érdemes termelni, és erre mindenkinek rá kell jönnie. A Febagro ma 3,7 ezer hektáron gazdálkodik, ebből mintegy ezer a tulajdonosoké. Növelné a vállalat stabilitását, ha társaságként is vehetnénk területeket. E lehetőség a földek egyben tartásában is segíthetne: ha a területek cégtulajdonban lennének, tulajdonosváltásnál csak a részvények mozognának, míg a föld »egy helyben« maradna.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.