Hallgat a mély

Új nap, új jogértelmezési vita. Már meg sem lepődünk, amikor kiskapukat keres egy vállalkozás helyzete javítása érdekében, hiszen nem épp vállalkozásbarát környezetben élünk. Néha azonban nem a kiskapuk keresése, csupán a jogszabályok (félre)értelmezése kapcsán alakulnak ki vitás esetek. Feltűnő ugyanakkor, hogy ezen problémák felszínre kerülésére olykor éveket kell várni. Így van ez az ingatlanfejlesztőknek és a Fővárosi Önkormányzatnak az iparűzési adó alapjának számítása körül kialakult vitájában is. Nem babra megy a játék, hiszen csak a budapesti ingatlanfejlesztőktől milliárdokat követelhet az önkormányzat, s a felek meg vannak győződve az igazukról. Amolyan „mindenki mondja a magáét, mi meg az igazat” hangulat uralkodik mindkét térfélen.

Azonban az aligha derülhet ki, miként történhetett meg, hogy az adóelszámolás problémájára évekig nem vetült fény, vagy az, hogy az önkormányzatok miért nem vizsgálták a legforgalmasabb években a ingatlanfejlesztőket, s miért nem figyelmeztették őket korábban, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat hibás. Ugyanígy alig érthető, miként lehetséges, hogy az ingatlanfejlesztőknél nem termett olyan szakértő, aki elgondolkodott volna azon, hogy az ő elszámolásaik biztosan egyeznek-e majd a iparűzési adóról szóló törvény szavával, s miként terjedt el tömegesen egy az önkormányzat szerint rossz gyakorlat.

Igaz, kevés az, ami a gazdaság folyamataiból szemmel látható. A mélyáramlatok között sokszor bizony nem csupán új gazdasági folyamatok és eredmények lelhetők fel, hanem jelentős visszásságok, problémák is, amelyek lassan közelednek a felszín felé. Amint egy-egy jelenség eléri a fordulópontot (tipping point), tömegjelenséggé válik, jellemzően ilyenkor kerül a figyelem középpontjába. Addig pedig, amíg a következő mélyáramlat a felszín közelébe ér, csak hallgat a mély.