Mit vár a vasúti infrastruktúra tervezett fejlesztésétől?

Apáthy Endre, A Hídépítő Zrt.elnök-vezérigazgatója. Hangsúlyáttolódás. „A Hídépítő stratégiájának egyik kulcseleme a vasútépítés, mert úgy gondoljuk, hogy az infrastruktúra-beruházások elég nagy része megy a jövőben vasútépítésre és -felújításra. Sikeresek voltunk a Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal felújítására az idén kiírt pályázaton, ezt a Vegyépszerrel közösen nyertük meg, és a munkálatokat ebben a hónapban kezdjük el. Eddig is folyamatosan dolgoztunk a MÁV-nak, kapcsolatunk régóta tart. Például üzemanyag-tárolót építettünk és renováltunk, s dolgozunk az északi vasúti híd rekonstrukcióján. Jelenleg tevékenységünknek 60-70 százaléka a hídépítés. Fel vagyunk azonban készülve arra, hogy 2008–09-ben a hangsúly, azaz a fizetőképes kereslet áttolódik a kommunális és infrastrukturális beruházásokra.”

Appelshoffer József. A Strabag Építő Zrt. ágazati igazgatója. Rekonstrukció. „A Strabag Építő Zrt. számára régóta fontos terület a vasútépítés: ezért is vásároltuk meg az ország talán legnagyobb múltú cégét, a Szentesi Vasútépítőt. Évek óta vártuk az ígért vasút-rekonstrukció beindítását; ez nemcsak az építő cégeknek lenne fontos, hanem a magyar gazdaságnak és az utazóknak is. Mivel legalább a Zalaegerszeg– Ukk rekonstrukció megindult, így tekintsünk inkább előre, most például a Mezőtúr–Gyoma közti szakasz felújítására. E két tender reményt ad arra, hogy nem csak ígéret lesz az elsősorban EU-pénzekre alapozott munka. Már »csak« arra kellene figyelni, hogy a kiírások szakmailag olyan szinten készüljenek el, hogy az építéssel foglalkozhassunk, s ne a közbeszerzési döntőbizottság látogatásával, az eltérően értelmezhető pontok miatt.”

Horváth Gergely. A Betonút Zrt. vezérigazgatója. Konverzió. „Az útépítéseknél a kereslet lökésszerű megjelenése átmenetileg valóban anyag- és kapacitáshiányt okozott, ez az önköltség számottevő növekedésével járt. A piac gyorsan reagált: a résztvevők jelentős beruházásokat eszközöltek, és új szereplők is megjelentek. A most közzétett vasúti fejlesztések területén hasonló hatástól nem kell tartani. Az útépítési igények a töredékükre estek vissza, a feleslegessé vált erőforrások (60-70 százalékos konverziós arány mellett) a jelentős elbocsátásokat követően is bőségesen elégségesek a most megismert építési tervek végrehajtására. A magunk részéről felkészültünk arra, hogy fővállalkozói vagy konzorciumtagi szerepkörben az útépítésben kivívott 15-20 százalékos piaci arányunknak megfelelő részt vállaljunk a programban.”

Szentkuti László. A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tervezhetőség. „A fejlesztési projektek megbízható és tervezhető jövőképet vázolnak, kiegyenlített kapacitáslekötést jelentenek a kivitelezésben, és a jelenleg tapasztalható szakemberhiány mérséklésére is lehetőséget adhatnak. Mindezek pedig egy esetleges befektetési jellegű döntés meghozatalában is fontos szerepet játszhatnak. Az ismert projektek a Siemens számára lehetőségeket jelentenek a vonalvillamosítások területén, a korszerű utastájékoztató és távközlési rendszerek kialakításában, illetve a nemzetközi, térségi, valamint elővárosi közlekedés menetrendszerűségének biztosítását, valamint a megbízhatóságot szolgáló vezérlő- és ellenőrző rendszerek kiépítésében. A fejlesztési eredmények fenntarthatóságának biztosítása – üzemeltetés, szerviz, karbantartás – ugyancsak fontos szempont.”

Tóth László. A Távközlési és Biztosítóberendezési Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Komplex kezelés. „Régóta várt és szükségesnek tartott távközlési és biztosítóberendezési beruházási munkák indulhatnak el. Cégünk még megőrizte speciális szaktudást igénylő kapacitását, így alkalmas a társcégekkel együttműködve a várható beruházások megvalósítására. Remélhetőleg komplexen kezelik a felújítandó vonalszakaszokat, azaz teljes keresztmetszetében jut pénz a pálya, a felső vezeték, műtárgyak, biztosítóberendezések és épületek egyidejű korszerűsítésére. Az eredményesség érdekében jobban kellene koncentrálni egy-egy vonalszakaszra, hisz hosszú pályafutásom alatt még soha nem tudták befejezni a megkezdett szakaszokat, így homogén, modern vonal nem valósult meg. Szükségesnek tartom a korszerűséget, a biztonság növelését, ezeken keresztül a gazdaságos üzemeltetést.”